2013-10-03 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. -

Vállalatirányítás, webshop, felhő: az infokommunikációs „csodaszer” kicsiknek és nagyoknak

Széchenyi Tőkealap - Vállalatirányítás, webshop, felhő: az infokommunikációs „csodaszer” kicsiknek és nagyoknakIdén nyáron került társadalmi egyeztetésre a magyar infokommunikációs fejlesztési stratégia, amely a 2014-2020 közötti időszakban meghatározó szerepet kaphat a hazai cégek meglévő előnyeinek kihasználásában, és persze a hátrányok ledolgozásában. Míg ebben számos kiemelt feladat megfogalmazódott, a mi figyelmünket a nemzetközi kutatásokon alapuló alapvetések ragadták meg leginkább, mert világossá teszik, mit tehetnek az egyes cégek a saját növekedésük és a hazai gazdaság bővülése érdekében. Nem kell megijedni, ez nem tudományos fantasztikum, és nem is utópia, csak néhány megdöbbentően egyszerű összefüggés, amelyeket az üzleti tervezéskor és tőkebevonás előkészítésekor is érdemes számításba venni.

A telekommunikációs és az informatikai ipar alkotta infokommunikációs szektor a bruttó hazai össztermék 12 százalékát adja, és foglalkoztatottjainak száma az OECD-országok többségével összevetve kiemelkedően magas Magyarországon. Nemzetközi összehasonlításban viszont alacsony a tudatosság az infokommunikációs eszközök használatában, főleg a kis- és középvállalkozások körében. Az elmúlt évek ezen a területen végzett felmérései azt mutatják, hogy a szektor már önmagában jelentősen hozzájárul a növekedéshez, de az összes hazai kis és nagy cég ilyen irányú beruházásai is komoly katalizátorként működnek. Ráadásul, ez a fejlesztés nem luxuskiadás: az önerőből vagy tőkebefektetés révén átgondoltan végrehajtott infokommunikációs beruházások jelentősen hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások működési hatékonyságának növeléséhez.

Az innováció terén Magyarországnak nincs könnyű dolga: egyik oldalon állnak a nemzetközi termelésbe és kereskedelembe illeszkedő külföldi nagyvállalatok, amelyek alig kapcsolódnak a magyar innovációs rendszerhez. A másik oldalon található a kis- és középvállalkozások tömege, alacsony hatékonysággal és gyenge, vagy fel nem ismert innovációs képességekkel, esetleg üzleti hiányosságokkal. Amikor tehát ma egy cégvezető üzleti tervezéssel foglalkozik vagy tőkebevonásra készül, már ebben a szakaszban komoly előnyre tehet szert, ha tervét infokommunikációs oldalról is megtámogatja, megvizsgálva, hogy elsődleges profiljának fejlesztése mellett milyen háttérmegoldásokkal mekkora hatékonyságnövekedést érhet el.

Mitől lesz az infokommunikáció „csodaszer”, szinte mindenkinek?

A szakértők egyetértenek abban, hogy az infokommunikáció hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a termelékenység és a foglalkoztatottság növekedéséhez, fogyasztói többletértéket teremt, javítja a vállalkozások működési hatékonyságát, és további kutatás-fejlesztési tevékenységeket alapoz meg.

Szélessávú internet elterjedtsége és a GDP növekedése

Lássunk néhány kutatáson alapuló megállapítást. A szélessávú internetkapcsolat évi 10%-os további terjedése és az ezen alapuló szolgáltatások igénybevételének 3%-os növekedése az uniós össztermék mintegy 80 milliárd eurós, azaz évi 0,71%-os növekedését eredményezi (Micus, 2008). A háztartások szélessávú hozzáférésének 10%-os növekedése az egyes uniós országok nemzeti össztermékét 0,1-1,4%-kal, vagy átlagosan 0,7%-kal erősítheti (McKinsey, 2011). A szélessávú penetráció legmagasabb értékeit mutató országok 2%-kal magasabb GDP-növekedést voltak képesek elérni, mint a lemaradók (Világbank, 2009). A foglalkoztatási egyenleg szintén pozitív: a foglalkoztatottak számának változása pozitív összefüggést mutat a szélessáv terjedésével és az infokommunikáció alkalmazásával (Micus, 2008). A szélessáv elterjedését mutató országlistára tekintve jól látható Magyarország alacsony pozíciója, amelyben azonban arányaiban az egyik legnagyobb lehet a potenciál.

Merre indulhat el egy kis- vagy középvállalat?

A kutatások és a nemzeti stratégia alapján az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások igénybevétele egyértelműen erősíti egy vállalkozás versenyképességét és hatékonyságát. A nagyvállalatok ezek eredményeit már most tudatosan használják ki arra, hogy működésüket hatékonyabbá tegyék. A kis- és középvállalkozások többségénél azonban még csak most alakul ki az a környezet, ahol az email-szolgáltatáson és az internetes böngészésen túlmutató lépések történhetnek, és a cégek tömegesen fedezhetik fel a jövedelmezőség és a saját innovációs képességek új szintjét. Ezek révén a puszta felkészültségi hiányosságok felszámolásán és az alapfeltételek teljesítésén túl is vonzó tőkebefektetési célponttá válhatnak.

Amellett tehát, hogy a dolgozók mindennapi munkáját segítő eszközök, számítógépek, okostelefonok, egyedi céges szoftverek rendelkezésre kell, hogy álljanak, a további hatékonyságot belső informatikai fejlesztésekkel, és saját elektronikus szolgáltatások fejlesztésével érhetik el. Ilyen, például, egyik oldalról, a vállalaton belüli integrált vállalatirányítási, vezetői információs, kommunikációs, termelési és tranzakciós infrastruktúrák, ügyviteli rendszerek bevezetése. Másrészt, az ügyfelek, vásárlók kezelésének testreszabott, elektronikus formái is ki kell, hogy alakuljanak, mint például a termék- és szolgáltatás-értékesítést támogató online megoldások, webshopok, webáruházak, piacterek, aukciós oldalak, minél interaktívabb egyéni és közösségi felületek. Végül következik a munkavállalók üzleti igényeknek megfelelő informatikai képzése, illetve a vállalati háttér-szolgáltatások igénybevétele – mint például a napjainkban központi témává vált felhőalapú adat- és dokumentumkezelés, ami „mellesleg” a további költségcsökkentést segítő távmunka alapfeltételeit is megteremti.