2018-09-28 - Vendégszerző - Szakmai témák
dr. Pintér Attila, a Pintér Attila Ügyvédi Iroda alapítója

Tőkebefektetésekben megbújó jogi szakkifejezések – 1. rész

Kockázati tőkebefektetések során számos olyan jogi szakkifejezéssel találkozhat a tőkét kereső-, a jog világában kevésbé jártas vállalkozó, amely jelentős hatással lehet a szerződéses viszonyára. Ezekkel érdemes már a befektetést megelőző tárgyalások megkezdésekor tisztában lennünk. Az alábbiakban dr. Pintér Attila, a Pintér Attila Ügyvédi Iroda alapítója segít ezen kifejezések könnyebb megértésében.

Term Sheet – Az alapok tisztázása

A Term Sheet egy olyan dokumentum, amelyben a ki?, mennyit?, hogyan?, minek fejében? és a meddig? kérdésekre találhatjuk meg a válaszokat. A céltársaságba tervezett befektetés legfontosabb paramétereit ez a dokumentum tartalmazza. Ebben kerülnek megfogalmazásra azok a fő pénzügyi és jogi feltételek, amelyekről a felek még a szerződéskötést megelőzően megállapodnak. Talán a felek iránymutató megállapodásának lenne célszerű lefordítani.

Bár a Term Sheet rövid és tömör szövegezésű, azonban óva intünk mindenkit, hogy annak tartalmát félvállról vegye. Ez alapján kerül ugyanis ügyvédek által megszövegezésre a befektetési szerződés. Így kiemelkedően fontos tisztában lenni már a Term Sheet egyeztetések során azzal, hogy az abban szereplő jogi tartalmak, angol szakkifejezések mit takarnak.

A dokumentumot iránymutató megállapodásnak is lehet nevezni. Felmerül azonban a kérdés, hogy a Term Sheet alapján akkor még nem juthat a vállalkozás a kívánt befektetési összeghez?

A Term Sheet alapján készül el az a sokszor 100 oldal terjedelmet is meghaladó befektetési szerződés csomag, amelynek már tényleges jogi és pénzügyi hatása lesz a céltársaság és annak tagjai életére. Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a Term Sheet jogi megítélése szerint nem egy kötelező dokumentum, lényegében még előszerződéshez kapcsolt joghatást sem tudja kiváltani. Azt a célt szolgálja, hogy a felek leírják, amiről eddig tárgyaltak, de nem maga a befektetési szerződés. Jogi kötőerő a befektetési szerződéshez kapcsolódik. Így pénzügyi teljesítés is csak a befektetési szerződés aláírását követően várható.

Előfordult már olyan eset a gyakorlatunk során, hogy a céltársaság a pénzügyi teljesítést a Term Sheet aláírását követően várta volna a befektetőtől. Sajnos azonban mindhiába, ugyanis az utalásra a céltársaságnak a befektetési szerződés aláírásáig várnia kellett.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A jogi szempont

Egy aláírt Term Sheet komoly befektetői szándékot feltételez, amelyet jogi- és pénzügyi (olykor szakmai-) átvilágítások is alátámasztanak, attól függően, hogy milyen eljárási rendben dolgozik a befektető. Ez a befektető részéről mind munka- és időráfordítást igényelnek, amelyek számára költségekkel járnak. Ezért több intézményi befektető oly módon biztosítja magát, hogy a Term Sheet-be kötelező érvényű rendelkezéseket iktatnak be. Ilyen pl. a kizárólagossági-, vagy a titoktartási klauzula, amelyek megsértése esetén a befektető pénzkövetelési igénnyel léphet fel.

Kizárólagossági klauzula megsértésével gyakorlatunk során már találkoztunk: az adott esetben az aláírt Term Sheet-et követően a céltársaság nem kívánta megkötni a befektetési szerződést, egy másik befektetővel kívánt szerződni, amely szándék így nem kívánt pénzügyi következményekkel járt.

Változásokra lehet számítani a vállalkozások működésében

A legfontosabb változás talán az, hogy a céltársaság döntéshozó szerve a befektetővel, mint új taggal egészül ki. Tapasztalataink szerint nehezen alkalmazkodnak ahhoz a céltársaság tagjai, hogy a befektetési szerződés aláírásától kezdve a döntéshozói testület tagja a befektető is. Egy olyan új tag, akit nem ismernek, nem volt ott alapítástól kezdve és még ráadásul speciális különjogokkal is bír a döntéshozás során.

A befektető célja mindig az, hogy a megtérülése biztosítva legyen. Így arra az esetre, ha nem megfelelő a befektetési összeg felhasználása, vagy valamilyen esemény kockáztatná a céltársaság működését, úgy a befektető élhet a taggyűlésen különjogaival. Ilyen különjognak számít pl. a szavazatelsőbbségi jog, a likvidációs jog, vagy az osztalékelsőbbségi jog.

A hazai gyakorlat szavazatelsőbbségi jog körében egyes hatásköri kérdéseket szabályoz, amelyek esetén a befektetőnek a jóváhagyó szavazata szükséges (pl. ügyvezető visszahívása, meghatározott összegű kötelezettségvállalások megkötése, vagy középtávú üzleti terv jóváhagyása).

A likvidációs jog a céltársaság jogutód nélküli megszűnése esetén illeti meg a befektetőt. Ebben az esetben a felosztásra kerülő vagyonból először a befektető részesedhet, a tagokat megelőzve.

Az osztalékelsőbbségi jog pedig azt az esetet feltételezi, amikor a céltársaság olyan pozitív eredménnyel rendelkezik, amely megalapozza az osztalékfizetési lehetőséget. Ez esetben a befektetőnek kifizetett osztalék a befektető pénzügyi elvárását természetesen csökkentheti.

A siker közös cél

Fontos kiemelni, hogy a befektetők is épp úgy érdekeltek egy sikersztori elérésében, mint az alapítók. Tapasztalataink azt mutatják, hogy amennyiben az alapítók arra koncentrálnak, ami a kitűzött céljuk és nem a szerződéses keretrendszer határait igyekeznek feszegetni, úgy ezen különjogok gyakorlásától nem kell tartaniuk. Érdemes végiggondolni, hogy egy pénzügyi befektető rendszerint nem ért ahhoz a szakmához, amivel az alapítók foglalkoznak. Az alapítóknak pedig szükségük van a befektető pénzére, hogy az általuk újításból sikeres vállalkozás legyen. A két szereplő egymásra van utalva, így épp ellenkező irányúak a tapasztalataink: a befektető inkább motiválja, segíti és támogatja az alapítókat egy sikeres üzlet felépítésében. Sosem szabad elfelejteni, hogy a befektető is csak akkor tud sikeres lenni, ha sikeres üzletet épít.

Vendégszerzőnk sorozatát folytatjuk!