2016-04-25 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. -

Több tőkeforrásra van szüksége a hazai innovatív vállalkozásoknak

InnovativeMa a magyar vállalkozások kb. egyharmada végez valamilyen innovációs tevékenységet, ami jelentősen elmarad az EU csaknem 50 százalékos arányától. A különbség oka elsősorban a tőkehiány, amely terén egyébként számos kelet-közép-európai tagállammal egy cipőben járunk. Egy újító, hiánypótló, esetleg forradalmi megoldás kifejlesztése komoly pénzügyi hátteret igényel egy kkv-tól, ami saját forrásból, de a forgótőke biztosítása mellett még pályázatokból is nehezen megoldható, a fedezetet megkövetelő banki hitel pedig sokak számára nem opció. Ezért jelent jó hírt a hazai vállalkozások számára, hogy a finanszírozási piac egyre inkább a kockázati tőke felé mozdul el.

Köztudott, hogy az innovatív ötlet, esetleg a prototípus-gyártás fázisában lévő startupok számára szinte nincs más lehetőség, mint egy pre-seed vagy seed fázist finanszírozó tőkealaphoz, befektetőhöz fordulni, de számos, már kész termékkel rendelkező innovatív cég számára sem létezik egyéb megfelelő megoldás, mint a külső befektető. Egyik legjobb példa erre a Széchenyi Tőkealap egy volt portfóliócége, a Mobile Engine Kft. fejlesztőcég, amely nemzetközi céljait az SZTA hiánypótló tőkekonstrukciója nélkül nem tudta volna elérni: ma már Bostonból igyekszik meghódítani – az európai mellett – az amerikai piacot.

Amellett, hogy a Széchenyi Tőkealap elsősorban a hagyományos iparágakat célozza meg tőkeprogramjával, kiemelt hangsúlyt fektet a cégek innovációs tevékenységére, legyen szó termék-, szolgáltatás-, technológiai- vagy akár folyamatszintű innovációról. Ezáltal nemcsak az értékteremtést támogatja, de a hazai vállalkozások régió-, ország- vagy akár nemzetközi szintű versenyképességének növelését is. Jelenleg a cégportfóliónkhoz tartozó cégek 75 százaléka végez valamilyen innovációs tevékenységet. Ezen cégek jelentős része már a befektetés előtt is innovációval foglalkozott, de többen épp a külső forrásnak köszönhetően tudták megvalósítani fejlesztési terveiket.

A külföldi trendek, tapasztalatok is azt mutatják, hogy az innovációs tevékenység finanszírozásának leghatékonyabb és legeredményesebb forrása a kockázati tőke, mivel a fejlesztés melletti stabil működés a leginkább így biztosítható. Az utóbbi évtizedben Magyarországon rengeteget fejlődött a tőkepiac, aminek köszönhetően egyre több vállalkozás számára vált elérhetővé a kockázati tőke mint külső forrás, de az Európához mért, fent leírt különbség azt mutatja, hogy még mindig van mit behozni a lemaradásból. Ezt pedig elsősorban a további, innovatív vállalkozások működését támogató tőkeforrás felszabadításával lehet felgyorsítani.

Hogyan segíti az SZTA az innovatív vállalkozásokat?

Az SZTA egy specifikus, korábban nem lefedett cégkörnek kínál finanszírozási megoldást. Például nem finanszíroz ötleteket. Ezt a fázist az elmúlt időszakban Magyarországon elsősorban a JEREMIE-alapok fedték le, amelyek inkubálással is foglalkoznak. Ezen kívül azonban még több ezer olyan innovatív cég van, amely a cég kora, fázisa vagy a bővüléshez szükséges tőkeigénye alapján nem tartozik ezen alapok célcsoportjába. Ugyanez mondható el a még magasabb összegekben gondolkodó stratégiai befektetőknél, vagy épp a kisebb forrással rendelkező üzleti angyaloknál. Van egy bő vállalkozói réteg, amely nehezen jut tőkeforráshoz. A Széchenyi Tőkealap a kínálati piacon épp ezt a hiányt pótolja tőkeprogramjával.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az SZTA az idősebb vállalkozásokon kívül induló projektekbe is beszáll abban az esetben, ha egy külső befektetőtárs inkubálást vállal, vagy a cég élén olyan felkészült, tapasztalt csapat áll, amely már más területeken is bizonyított: azaz van egy biztos háttér, amely csökkenti a befektetés megosztott kockázatát, és növeli a sikeresség esélyét. Ezen felül az is fontos szempont, hogy a céltársaság már piaci validációval bíró termékkel vagy szolgáltatással rendelkezzen, tehát nem csupán a befektetést követően méretteti meg magát a célpiacon.

Pozitív döntés csak a pénzügyileg és üzletileg végiggondolt, a kilépés lehetőségét és körülményeit felmérő üzleti tervről születik. Fontos hangsúlyozni, hogy a döntést nagymértékben befolyásolja a projekt mögött álló csapat szakmai felkészültsége és motivációja is, jobban is, mint azt elsőre gondolná a vállalkozó. Itt ugyanis egy társtulajdonosi kapcsolatról van szó, ahol nagyon fontos az együttműködés, a partneri viszony minősége és a rugalmasság. A kockázatvállalás közös, ahogy a siker is.

Társtulajdonosként az Alap számos területen tudja segíteni a kezdeti nehézségekkel küzdő induló vállalkozásokat:

  • Tervezési és áttervezési folyamatok
  • Piaci kapcsolatok építése
  • Finanszírozási lehetőségek azonosítása (pl. banki hitel, pályázatok)
  • Hiteligény vagy pályázat benyújtása, esetleges tárgyalások támogatása
  • Üzleti tanácsadás, üzleti tanácsadók közvetítése
  • Újabb befektető keresése, bevonása
  • Garancialehetőségek bemutatása
  • Jogszabályi megfelelőség érvényesítése
  • Pénzügyi szabályozottság és átláthatóság biztosítása
  • Marketingtevékenység háttértámogatása
  • Kockázatelemzés, cselekvési terv kidolgozása

Az SZTA befektetésének köszönhetően már számos hazai innovatív termék vagy szolgáltatás lett kifejlesztve vagy került nemzetközi értékesítésre. A termékpaletta rendkívül bő, a teljesség igénye nélkül a következő fejlesztéseket támogatja az SZTA kockázati tőkéje:

  • Saját fejlesztésű lakossági energetikai készülék
  • A gépipari folyamatok teljes körű nyomon követését biztosító rendszer és alkalmazás
  • Ipari környezetben használható, ergonómiai vizsgálatokat értékelő speciális és világszínvonalú hardver és szoftver
  • Egyedülálló mobil szűrőállomás a legkorszerűbb szűrőberendezésekkel felszerelve
  • Nagypontosságú személyazonosító rendszer
  • Biotechnológiai kutatásra épülő diagnosztikai eljárás
  • Egyedi biológiai szennyvíztisztító berendezés

Az SZTA-hoz beérkező megkeresések alapján elmondható, hogy Magyarországon nagy számban találhatók innovatív projektek, amelyek közül többen nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket lennének képesek elérni. Az Alap tőkeforrása azonban korlátozott, ráadásul már csaknem a teljes kihelyezhető összeget befektette, így sajnos a kihelyezés időszakának vége felé már olyan projektek finanszírozására is nemet kellett mondania, amelyek ígéretesnek és nemzetközi szinten is életképesnek tűntek. Ezek a cégek abban bíznak, hogy hamarosan további, az ő igényeiknek megfelelő tőkekonstrukciók válnak elérhetővé. Ebből persze a magyar K+F piac is sokat profitálna, ezért is jelenthető ki a címbeli állítás: több tőkeforrásra van szüksége a hazai innovatív vállalkozásoknak.