2019-09-30 - Széchenyi Tőkealap-kezelő - Iparfejlesztés

Tévhitek, amelyek az Ipar 4.0-hoz köthetők

A negyedik ipari forradalom napjaink egyik legnagyobb hatású eseménye a mindennapjainkban éppúgy, mint az üzleti életben: a fogalom az információs technológia és az automatizáció egyre szorosabb összefonódását, a gyártási módszerek alapvető változását, fejlődését takarja, ha gyártásról beszélünk. Bejegyzésünkben kifejtjük, milyen hiedelmek övezik az Ipar 4.0-át, illetve annak a módját, amelynek mentén érdemes implementálni a technológiát.

Informatikai fogalom? 

Az Ipar 4.0 informatikai technológiaként van jelen az emberek tudatában, ez azonban nem teljesen állja meg a helyét. Tény, hogy a folyamatot a gyártási mérnökök vezetik, hiszen ők látják át azt teljes mértékben; a hatékony paradigmaváltáshoz azonban – a digitális technológiák ismeretén felül – további soft- és hard skillek szükségesek, mint például az agilitás vagy a megfelelő időzítés.

Csak a nagyvállalatoknak való?

Gyakori tévhit, hogy az Ipar 4.0 paradigma csak a nagyvállalatok számára jelent reális fejlődési lehetőséget. A fejlesztés valójában a kis- és középvállalkozások számára is elérhető, hiszen a legfontosabb technológiák megfizethető hardverekre épülnek, az internetes szabványok, szoftverek és alkalmazások fejlesztése pedig szintúgy kivitelezhető. A kkv-k részéről leginkább a megközelítés hibádzik, gyakran előfordul, hogy egyes cégek túlságosan eszközközpontú beállítottsággal rendelkeznek, vagy hajlamosak elhinni, hogy egy-egy robot beszerzése kiváltja a komplett fejlesztést. A problémakörről Christian Schroeder „Az Ipar 4.0 kihívásai a kis- és középvállalkozások számára” című kutatásában részletesen értekezett.

Drága az Ipar 4.0 implementációja?

A legtöbb Ipar 4.0-ra épülő eszköz olcsó technológiákon alapul. Egy profi 3D-nyomtató például a kisvállalkozások számára is megfizethető, miközben sokrétű felhasználhatóság jellemzi: értéket képvisel többek között prototípus készítésben, termékfejlesztésben, eszköztervezésben és karbantartásban, illetve adminisztratív folyamatokban is. Hasonlóan egyszerűen elérhető a virtuális valóságra épülő technológia, akár egy laptoppal és a hozzá való szoftverrel, akár a külön erre a célra tervezett készülékkel. A robotoknak is rengeteg alkalmazási területük van, az egyszerűbb típusok manapság már 1000 euró környékén beszerezhetőek.

Egyenlő az automatizációval?

Az automatizáció a 70-es években kezdődött harmadik ipari forradalom fontos vívmánya: az eljárás ekkor még részleges volt, programozható memóriájú vezérlőkkel és számítógépekkel valósult meg. Az Ipar 4.0 a következő szintet jelenti, amelyben már egyes döntések akár emberi interakció nélkül is megszülethetnek, ezáltal jelentősen csökkentve a munkaerőköltségeket.

A gépek összekapcsolását jelenti?

Ugyan a gépi összeköttetés az Ipar 4.0 egyik megkerülhetetlen technológiájának, az IoT-nek (Internet of Things) a része, kétségkívül lényeges aspektusát képezi: az ilyen módon kiépített rendszer valós idejű visszajelzést biztosít valamennyi irányban, továbbá hatékony adatgyűjtéssel képes szolgálni.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Technológia, lépésről lépésre

A kellő mennyiségű adatgyűjtés felbecsülhetetlen a korai szakaszban, amelynek az alapanyagokra, az emberi erőforrásra és a termékekre, vagyis a teljes gyártási folyamatra szükséges kiterjednie. A kutatás célja, hogy egy egyszerűsített, valós idejű modell jöjjön létre a gyárról, amely aztán két lehetséges irányt vetít előre. Az amerikai szemlélet inkább az infrastruktúra és a termékek digitalizációjára koncentrál, míg a német megközelítés szerint az Ipar 4.0 a gyártás teljes digitalizációját jelenti, a beszállítókkal való kommunikációtól kezdve, a termelés szervezésén át a gyártási folyamatokig.

Az előzetes felmérésekből egyenesen következik az optimalizáció fázisa, amelyben adott vállalat az adatok kiértékelése alapján meghatározza a termékfejlesztés részfolyamatait. Ebben a szakaszban segítséget nyújthatnak a különböző algoritmusok, hiszen segítik az erőforrások hatékonyabb elosztását.

Miután fény derült a termelési lánc gyenge pontjaira, következhet a harmadik fázis, azaz az automatizáció, legyen szó robotizációról, vagy az automatizáció más módjairól. A negyedik lépés az infrastruktúra kialakítása, amelyben az eszközök elfoglalhatják helyüket és kiépülhet az informatikai hálózat, amely a gyártás új alapját biztosítja a későbbiek folyamán.

További két terület, ahol az Ipar 4.0 által nyújtott előnyök kamatoztathatók, a minőség biztosítása és a karbantartás. Különösen a virtuális- és a kiterjesztett valóság alkalmazása lehet kifizetődő: a szakemberek – a távoli elérésnek köszönhetően – egy okosszemüveg vagy tablet használatával szerelési utasításokat, vagy éppen segítséget kaphatnak az eszköz gyártójától, ezáltal a kevésbé képzett szakemberek is el tudják végezni a munkát, a nagy gépgyártók pedig kevesebb, magasan képzett szakembert szükséges alkalmazniuk. Szintén komoly előnyt jelenthet a prediktív karbantartás, amely folyamatos mérésekkel előre tudja jelezni, hogy egy-egy gép esetében mikor, mit érdemes változtatni, elkerülve ezzel az eszköz meghibásodását.

Az Ipar 4.0-hoz kötődő fejlesztések finanszírozására jött létre a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. Irinyi Kockázati Tőkeprogramja, amely a nemzeti iparfejlesztési stratégiával összhangban támogatja a növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások digitális versenyképességét. Jó példaként szolgál a 2018 őszén kötött megállapodás a Green Fox Academy-vel, amelynek keretében a szoftverfejlesztőket képző cég az Irinyi II. Kockázati Tőkealaptól és a Balogh Péter által vezetett Baconsult angyalbefektető csapattól összesen 300 millió forint kockázati tőkét kapott.