2018-11-19 - Széchenyi Tőkealap-kezelő - Szakmai témák

Szerbia kiaknázatlan üzleti lehetőségei

Nincs messze az idő, amikor a szerbiai start-up-világ virágba borul, mert Belgrád vonzza a legjobb IT-s szakembereket és kiváló innovációs terepet kínál számukra. A szerb főváros máris olyan sikeres cégeknek ad otthont, mint a napenergiát hasznosító utcabútorok kifejlesztője, a  Strawberry Energy, valamint a Balkán városközi ’Uber’, a Car:Go, hogy csak néhányat említsünk az Európai Beruházási Bank (EIB) által finanszírozott kezdeményezések közül. A szerb vállalkozói ökoszisztémán mindenképpen érdemes rajta tartani a szemünket.

Egy nemrégiben megjelent, Közép- és Kelet-Európa TOP 500 vállalatát bemutató ranglistán Szerbia megrázóan kevés, mindössze 10 céget tudott felvonultatni.

Önmagában az, hogy Szerbiából csak 10 vállalat került fel a régió TOP500 cégét felsoroló rangsorra, még nem jelenti azt, hogy a szerbek híján lennének a vállalkozói képességeknek.

A Coface nemzetközi hitelbiztosító által összeállított felmérés szerint a régió vezető vállalatai elsöprő többségében lengyelek, magyarok, csehek és románok. A régió növekedési kilátásai is kedvezőek, ahogy az elmúlt nyolc évben is folyamatosan nőtt a GDP.

Ezzel párhuzamosan a közép- és kelet-európai régióban vállalkozói boom alakult ki. Egyre jobban terjed a „Duna-völgy” kifejezés, a Szilícium-völgy közép-európai megfelelője. A ma még rengeteg üzleti lehetőséget magában hordó Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon egyre életképesebben fejlődnek a különféle akcelerátor-programokra, kapcsolatépítő rendezvényekre épülő mikro-ökoszisztémák.

Elsőre úgy tűnhet, mintha Szerbia kevésbé lenne vállalkozóbarátnak tekinthető, mint más közép- és kelet-európai országok. Valójában azonban éppen most épülnek ki azok a technológia-barát feltételek, amelyek előrevetítik egy innovatív vállalkozói környezet kifejlődését.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kezdjük talán az IT-export növekedésével, amely idén már az ország harmadik legfontosabb exportcikkévé vált. Szerbiát csupa dinamikusan fejlődő ország veszi körül, a GDP-növekedése is hasonló, mint a régió többi országában. Mivel továbbra is az Európai Unió az ország legnagyobb kereskedelmi partnere, vannak olyan vélemények is, hogy Szerbia 2025-ig csatlakozhat az EU-hoz, ami jótékony hatással lenne a régió egészére.

A kommunista idők nem tették lehetővé a cégtulajdonlást, de a Jugoszlávia szétesését lezáró háborút követően új lehetőségek nyíltak meg az ország előtt. Egyfajta vállalkozói láz alakult ki, amely számtalan start-upot és akcelerátor programot hívott életre. Emellett az infrastrukturális fejlesztések is fellendültek, mivel Kína a modernkori selyemút kiépítését ebbe az irányba tervezi. Belgrád pedig egyre vonzóbb lokációvá válik nemzetközi vállalatok számára is.

Más befektetések, amelyek Szerbia-szerte erősítik a vállalkozó kedvet, az Európai Unióhoz kötődnek. Az EIB 2010-ben 200 millió eurós hitelkeretet biztosított a szerb kormány számára a kutatás-fejlesztés elősegítésére. Ennek eredményeképpen jött létre a Szerb Tudományos és Technológiai Park, amely 2015-ös megnyitása óta a balkáni ország innovációs központjaként működik. Itt egy sor ígéretes start-up dolgozik és működik együtt, közülük már 37 cég be is települt a parkba összességében több mint 500 mérnöknek adva munkát.

A szerbiai kezdeményezést az EIB egy nagyobb hitel keretében finanszírozta, amit az Európai Bizottság támogatott, jelentős fejlesztési forrásokat szánva az EU-val határos, válságok sújtotta nyugat-balkáni és dél-kelet-európai országoknak számára.

A vállalkozók és befektetők számára vonzó, hogy a megélhetési költségek alacsonyak. Ugyancsak kedvező, hogy Belgrád környékén összeverődött egy kicsiny, de felkészült programozói és IT-fejlesztői csapat. Városszerte egyre több co-working tér nyílik, mint például a Nova Iskra és az Impact Hub: Eközben maga a város is „cool”, mivel sorra nyitnak az éjszakai helyek, valamint az ipari környezetbe helyezett hipszter-irodák.

Noha csak 10 szerb vállalat került be a régió TOP500-as listájába, ez nem jelenti azt, hogy Szerbiában ne lenne vállalkozói képesség vagy kedv. Kiaknázatlan lehetőség, csekély verseny, kedvező elhelyezési feltételek, valamint szerb és EU-s támogatások igyekeznek életre hívni a start-up-ok vállalkozások izgalmas világát.

A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap azért került megalapításra közel egy éve, hogy erősítse Magyarország és a szomszédos országok, így Szerbia közötti gazdasági kapcsolatot tőkebefektetés által.

A szintén a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. szakmai vezetésével megvalósuló ACCELERATOR projekt összesen 8 országban, többek között Szerbiában is mentorál startup-okat.

(Tamara Davison Enterprenuer Europe-on megjelent cikke alapján)