2013-06-25 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. -

Privát tőkéstárs beszállásával az SZTA már 250 milliós fejlesztési forrást is nyújthat

Privát tőkéstárs beszállásával az SZTA már 250 milliós fejlesztési forrást is nyújthatA tőkebevonásban gondolkodó vállalkozások szakmai kapcsolatrendszerük révén rendszeresen találkoznak lehetséges befektetőkkel, mégis, a fejlesztésekhez szükséges összegek tényleges megszerzésének útja igen rögös. Örök kérdések, hogy az elérhető külső tőkeforrás nagysága találkozik-e a cég tőkeigényével, milyen „biztosítékok” tehetik lehetővé a befektetést, melyik félnek mi jelenti a sikert, és az elvárások hogyan hangolhatók össze. Az SZTA új, magánbefektető részvételével megvalósuló konstrukciója komoly lépést tesz az ilyen típusú akadályok leküzdése felé, tágítva a forrásbevonás lehetőségeit, de egyben új típusú, vonzó befektetési alternatívát is kínál, ezzel ösztönzi a privát tőke cégek felé áramlását.

A Széchenyi Tőkealapnál eddigi tevékenységünk során számos olyan lehetséges célvállalattal kapcsolatba kerültünk, amelyek esetében a korábbi átlagnak számító, 40-80 millió forint közötti befektetési összeg kevésnek bizonyult volna az egyébként jól átgondolt, jó eséllyel jelentős bevétel-növekedést hozó beruházások, fejlesztések végrehajtására. Az új lehetőség, amelyet kidolgoztunk, és magunk között egyszerűen „10-20-70”-ként emlegetünk, többek között arra szolgál, hogy segítsen leküzdeni ezt az akadályt. Lássuk, miben áll ez az új konstrukció.

Az SZTA ebben a formában a teljes tőkeigény maximum 70 százalékát tudja biztosítani. A fennmaradó részt a célvállalkozásnak, illetve minimális mértékben külső félnek kell tőkeágon biztosítania. A tőkeemelés azonban nem feltétlenül pénzt jelent: apport, illetve tagi kölcsönből vagy eredményből történő konvertálás is elfogadott.

A cég által „behozott” magánbefektetőnek egyetlen fő szabálynak kell megfelelnie: nem állhat a tőkebefogadó vállalkozással tulajdoni vagy személyes kötődésben, azaz független külső befektetőnek kell lennie. Lehet magánszemély vagy cég, lehet kisebb vagy nagyobb befektető; a lényeg, hogy céljai, elvárásai a befogadó vállalkozás céljaival és lehetőségeivel harmonizáljanak. A privát befektető teljes befektetés 10 százalékát kell, hogy biztosítsa; így szerepvállalása is minimális lesz a cég életében.

Ebben a konstrukcióban a privát befektető egyedülálló védelmet élvez, illetve ösztönzőhöz jut: számára az SZTA veszteségmérséklést, saját magára nézve pedig hozamkorlátozást határoz meg. Ennek megfelelően, a befektetési projekt lezárásakor 10 százalék veszteségig az SZTA egyedül vállalja a kockázatot, miközben a befektetés eredeti hozamelvárás feletti eredményéből a magánbefektető egy szintig 70-30, majd 85-15 arányban részesedik.

Az ilyen módon elindított közös befektetési projekt tehát egy együttes, egyidejű tőkeemelés, melynek a privát befektető legalább 10 százalékát, a tőkebefogadó cég a 20 százalékát, az SZTA pedig legfeljebb a 70 százalékát adja. Ha a vállalkozás nem szeretne 20%-nyi saját tőkeemelést, akkor azt megteheti a külső fél is, aki így a teljes befektetés 30%-át is biztosíthatja. A befektető 10 százaléka jellemzően tízmilliós nagyságrendű összeg, ami a hazai tőkepiacon új trendet vetít előre: az ígéretes cégek növekedéséből már nemcsak a nagybefektetői, hanem egy ennél szélesebb befektetői réteg is részesedhet. A vállalkozás 20 százalékos „önrésze” nem kell, hogy pénzben meglévő forrásként rendelkezésre álljon: származhat, például, apportból, eredménytartalékból, vagy tagi kölcsön konvertálásából is.

A Széchenyi Tőkealap a tőkejuttatás mellett tagi kölcsönt is nyújthat a befektetés 25 százalékának erejéig. Befektetése arányában az SZTA átmenetileg kisebbségi tulajdont szerez a vállalkozásban egy előre meghatározott időtartamra, és azon belül legfeljebb addig, amíg a magánbefektető is jelen van. Az általános elvárások néhány további sarokpontja az SZTA korábbi konstrukciójából már ismerős lehet: ilyen a legalább két éves cégtörténet, a stabil működés és növekedési potenciál, valamint a 25 fős foglalkoztatotti létszám két éven belüli elérése. Ami azonban új: a feltételeket teljesítő, dinamikus kis- és középvállalkozások számára a korábbi tőkejuttatási limit már nem akadály: növekedési terveik megvalósításához magánbefektető bevonásával az SZTA révén mostantól akár 250 millió forintnak megfelelő összeghez is hozzájuthatnak.

A Széchenyi Tőkealap befektetési konstrukcióiról a honlapunkon tájékozódhat, ahol megtalálja a kapcsolódó dokumentumokat is.

Alábbi bejegyzéseinkben az SZTA-nál elérhető konstrukciókról, illetve az uniós forrásból finanszírozott tőkebefektetések jogi-gazdasági feltételeiről olvashat:
Az Európai Bizottság jóváhagyásával négyszeresére bővülhet az SZTA egyedi befektetési kerete
Egy helyett négyféle befektetési lehetőség az SZTA-nál
Szabályozási kisokos: hol nézhetünk utána annak, hogy vállalkozásunk kaphat-e tőkét?