2013-11-29 - SZÉCHENYI TŐKEALAP-KEZELŐ -

Pályázat vagy kockázati tőke – melyiket válasszam?

Széchenyi Tőkealap - Pályázat vagy kockázati tőke, melyiket válasszam?Az, hogy egy cég mennyire tudja kihasználni a pályázati forrásokat, erősen függ a tőkefelszívó képességétől. Ezzel szemben a kockázati tőkét bevonó cégeknek éppen a tőkefelszívó képességét erősíti a tőkeinjekció. A fejlesztési forrásért sorban álló cégek számára a hosszú távú növekedést alapozza meg egy jó tőkebefektetés. A néhány éves projekt során a vállalkozások szereznek annyi tapasztalatot, hogy a vissza nem térítendő uniós támogatások, illetve az újra beinduló vállalati hitelezés lehetőségeit jobb eredményekkel tudják kihasználni.

Jó dolog a vissza nem térítendő támogatás, de vajon vállalkozásunknak sikerül-e ilyen forrást elnyernie? Ha igen, hozzájut-e a pénzhez, mielőtt a cég működését fenyegetni kezdi az addig is önerőből finanszírozott beruházás? És ha minden jól alakul, vajon tényleg bevétel-növekedéshez segíti a vállalkozást? Ez a bizonytalanság a Széchenyi Tőkealap kockázatitőke-befektetéseinél nem jelentkezik, hiszen a cégek növekedési képességét a vállalkozás vezetője és a tőkebefektető közösen mérik fel. Már az előkészítés során számos adminisztratív, működési, pénzügyi és piaci kockázatot azonosítanak és időben elhárítanak.

Az uniós pályázatok alatt leggyakrabban a vissza nem térítendő támogatások rendszerét értjük, amelynek keretében jelentős fejlesztési források kiosztása történik. Ezzel szemben, a Széchenyi Tőkealap működőtőke-befektetéseket hajt végre az általa kezelt EU-források révén. Ezek elsősorban szintén fejlesztésre és munkahelyteremtésre irányulnak, valamint arra, hogy a tőkével megerősített ígéretes hazai vállalkozások kihasználhassák növekedési lehetőségeiket, és így járuljanak hozzá a magyar gazdaság bővüléséhez. Ez a forrás visszatérítendő, a tőke visszatérítésének és az elvárt haszon megfizetésének menetrendjét a vállalkozás a befektetővel közösen alakítja ki egy kölcsönösen elfogadható és teljesíthető feltételrendszer mentén. A visszafizetést pedig az alapos előkészítés és a cég növekedése garantálja.

Egy-egy pályázat megszerzéséhez jelentős önrészt kell vállalni, a dokumentáció előkészítése pedig komoly adminisztratív munkával jár. Általában mégsem ez a legnagyobb nehézség a pályázók számára, hanem az, hogy olyan beruházást kell megtervezniük és végrehajtaniuk, amelyhez a fedezet legnagyobb része még nem áll rendelkezésre. Már az előzetes tervekre is jelentős torzító hatást gyakorol az a bizonytalanság, hogy mikor, mennyi pályázati pénzzel számolhat majd a vállalkozás, és hogy egyáltalán nyer-e forrást. A folyamat lényeges sajátossága az is, hogy a projekteket az elnyert pályázati pénz révén utólag finanszírozzák, így addig jelentős összegeket kell a vállalkozásnak saját erőből „meghiteleznie”. Ez a feladat gyakran még a stabilan működő, erős cégek számára is komoly erőpróbának bizonyul, így nem ritka, hogy egyes cégeknél akut forráshiány miatt a fejlesztések félbemaradnak.

Mi tehát úgy gondoljuk, hogy egy ígéretes vállalkozás sikeres jövőjének megalapozásához első körben jobb egy új résztulajdonos, tőkebefektető mellett elköteleződni, mint utófinanszírozású pályázatra jelentkezni. Rendelkezésre áll ugyanis egy jelentős összeg, amelyet nem pályázati projektalapon osztanak ki, hanem működő tőkeként bocsátható a cégek rendelkezésére egy meghatározott időre. Az üzletrész-vásárlás befektetésként nálunk is egyre népszerűbb, az SZTA révén uniós forrásból is egyre több „vállalkozásra szabható” konstrukcióban elérhetővé válik, és egymással gyakran sikeresen kombinálható – így ezeket a növekedésre képes vállalkozásoknak érdemes felfedezniük, mielőtt pusztán pályázati-, vagy hitelfelvételi lehetőség mellett döntenek.