2019-05-13 - SZÉCHENYI TŐKEALAP-KEZELŐ - Szakmai témák

Miért kelendőbb manapság a magántőke a tőzsdére lépésnél?

A 2008-ban kezdődő gazdasági világválságot követően a magántőkepiac észrevehetően növekedni kezdett: az intézményi és magánbefektetők a magas hozamokat kezdték üldözni az alacsony kamatlábak mellett. Érdekes módon olyan ismert és gyorsan növekvő nagyvállalatok, mint az Uber vagy az AirBnB is csak a megszokottnál jóval később választják a tőzsdei bevezetést. Bár a tendencia kezdetben aggodalomra adott okot, a magántőke (private equity) fokozatosan növekvő népszerűsége kiemelkedő szerepet játszott a kis- és középvállalkozások dinamikus fejlődésében. Bejegyzésünkben felelevenítjük az elmúlt évekre jellemző cégfinanszírozási trendeket.

Befektetési láz

Az Invest Europe adatai szerint az Európában kezelt magántőke eszközök 2017 végére elérték a 640 milliárd eurót – ez a gazdasági világválság idejéhez viszonyítva több mint 60 százalékos, míg az ezredfordulóhoz képest több mint ötszörös növekedést jelent. A magántőkealapok állományának szabadon felhasználható része, az úgynevezett „dry powder” hasonló mértékben nőtt: 2017 végére elérte a 145 milliárd eurót, ami ötszörös növekedés az ezredforduló adataihoz képest. Szintén sokatmondó, hogy az elmúlt 25 évben Európában felhalmozott pénzeszköz állományának – mintegy 1 billió euró – 34 százaléka az elmúlt öt évben ebbe a képzeletbeli kasszába került. A közép-és kelet-európai piacra irányuló magántőke forrásgyűjtése egy év alatt 46 százalékkal növekedett és 2017-ben elérte az 1,3 milliárd eurót, Magyarországon azonban még inkább a korábbi növekedési fázisokban lévő vállalkozások kockázati tőkével történő finanszírozása a jellemző.

A külső finanszírozási módok változása a tőkét kereső vállalkozások életciklusa szerint – kockázati tőke, magántőke és tőzsde (forrás: HVCA)

A magántőke állomány bővülése egyben a nyilvános részvények csökkenését vonta magával. Az amerikai tőkealap-kezelő cég, a Carlyle Group kutatásai alapján a jelenség nemcsak a befektetők nagyobb hozamelvárását tükrözi, hanem azt is, hogy radikálisan megváltozott a cégek által preferált befektetési tőke formája. Bár a kutatás az Egyesült Államokra fókuszált, a tendencia Európában ugyanúgy tetten érhető. 1996 és 2018 között a részvénytársaságok száma nagyjából a felére csökkent. Ennek fő oka az elsődleges nyilvános kibocsátások (IPO-k) hiánya: a trendek azt mutatják, hogy a legtöbb vállalat manapság sokkal később lép a tőzsdére, amennyiben egyáltalán tőzsdére lépést tervez.

Érvek a magántőke mellett

Vajon miért húznak a cégek a tőzsdei jelenlét helyett a magántőke felé? A kérdésben központi szerepet játszik a tőkeszerzés gyorsasága és az ezzel járó rugalmasság, a befektetők ugyanis a tőkeinjekciót akár egy összegben is képesek garantálni. Ebből kifolyólag a vállalatok kihagyhatják a tőzsdei bevezetés előtti, a befektetők részére megtartott cégbemutatók („roadshow”-k) folyamatát, illetve nem kell tartaniuk a bevezetés utáni esetleges árfolyam-, és így tőkecsökkenéstől.

A tőzsdei jelenlétet sokan a kockázattal és a járulékos költségekkel társítják, nem mindig alaptalanul: a nyilvános piacok közzétételi rendszere sokszor költséges és bonyolult szabályrendszerrel kialakított, míg a magántőkével finanszírozott cégek működése kevesebb kötelezettséggel jár. A stabilitás is jellemzőbb vonása a magántőke-piacnak, hiszen itt nem kell tartani a részvényesek „szeszélyeitől”, követeléseiktől, rövid távú szemléletüktől.

Szintén komoly befolyásoló tényező az üzleti világ és a gazdaság változásának iránya. Az utóbbi 20 évben a vállalatok értékében a hangsúly egyre inkább az immateriális javakra – márkák, szoftverek, szellemi értékek – terelődött át a materiális javakról. Mivel a tőzsdére lépés a transzparens működést vonja magával, a cégek attól tarthatnak, hogy bizonyos ötleteik, technológiák illetéktelen kezekbe kerülnek.

A nyilvánosság ereje

A tőzsdére lépés ugyanakkor számos előnnyel rendelkezik: a mellett, hogy finanszírozási alternatívát jelenthet a vállalatok számára, fontos kiemelni, hogy a tőzsde működésbeli kérdés is. A nyilvános tőkepiacon való jelenlét alapján megállapítható, hogy hol áll a vállalat a fejlődési szakasz útján. A transzparens működés előnyeit élvező cég továbbá felhívja a figyelmet magára – az Egyesült Államokban például nagy presztízsértékkel bír, ha egy vállalat először viszi fel értékpapírjait a tőzsdére. Egyes tőzsdék, mint a Budapesti Értéktőzsde – többek között a BÉT Xtend középvállalati piacon keresztül – további támogatást kínálnak a nyilvánosságra készülő kis- és középvállalkozások számára, például az adminisztrációs terhek csökkentésével vagy adózási ösztönzőkkel, hogy azok képesek legyenek a nagyobb befektetői kör megszólítására, illetve a finanszírozás könnyebb elérésére.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A befektetők szemszögéből a tőzsdére lépés egyet jelent a likviditással: egy privát céggel ellentétben a nyilvános cég papírjaival könnyebb és gyorsabb kereskedni, valamint helyén értékelni azokat. Bár a magántőke személyre szabott megoldást jelent, a kétoldalú befektetési tárgyalások során keményebb feltételek is felmerülhetnek, mint ha egy cég a nyilvános részvénykibocsátást választaná. A befektetők, alapítók és tulajdonosok számára további előnyt jelent, ha első nyilvános kibocsátás révén szeretne kiszállni tulajdonrészéből, hiszen ez az exit stratégia egyik közkedvelt alternatíváját képezi.

Hazai megoldások, minden eshetőségre

A magyar tőkepiacon egyre inkább fajsúlyosabb szerepet élveznek a kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenését célzó kezdeményezések. Ennek egyik eszköze az imént említett BÉT Xtend piac: a platformon jelenleg két vállalat kereskedik papírjaival, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. emeléstechnikai megoldásokkal foglalkozó portfóliócége, a Megakrán Nyrt., valamint a CyBERG Corp., a KAJAHU étterem- és technológiai franchise tulajdonosa. A kkv-k tőzsdei bevezetéséhez további ösztönzést az SZTAK által kezelt 13 milliárd forintos keretösszegű Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) nyújt, amely iparágtól függetlenül hajt végre befektetéseket olyan vállalkozásokba, amelyek vállalják a BÉT Xtend piacon való nyilvános megjelenést.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg négy tőkeprogram révén biztosít magántőkét a hazai feltörekvő kis- és középvállalkozások részére, eddig több mint 100 befektetést tudhat magáénak. Az NTfA mellett a 2011 óta aktív Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) biztosít kockázati tőkét a növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára; az Irinyi Kockázati Tőkealapok a nemzetgazdaság iparfejlesztési stratégiájának jegyében finanszírozzák az ipar 4.0-hoz szorosan fűződő ipari hatékonysági fejlesztéseket és a digitalizációs törekvések. Végezetül, a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KVMA) a magyar vállalkozások határokon átívelő gazdasági növekedését és fejlesztését támogatja.