2019-04-29 - Széchenyi Tőkealap-kezelő - Szakmai témák

Mi a különbség a Széchenyi Tőkealap-kezelő és a Cápák között?

Véget ért a Cápák között, az RTL-en futó üzleti show, amely kilenc héten keresztül mutatta be öt sikeres befektető üzletkötéseit. A kereskedelmi televíziózásban itthon egyedinek számító műsorban a jelentkezők bemutatták projektjeiket, startupjaikat a befektetőknek, így a nézők közelebbről is megismerhették a befektetők döntéshozatali folyamatait. A műsor befektetői lényegében, szakkifejezéssel élve „üzleti angyalokként” tőkéjükkel, valamint szakmai tapasztalatukkal igyekeztek segíteni az ígéretesnek tűnő projekteket. De nézzük, kik is az üzleti angyalok, és mik az alapvető különbségek a Széchenyi Tőkealap-kezelő működésével összevetve!

Ha egy vállalkozás tervei között szerepel a tőkebevonás, több lehetőség is rendelkezésre áll a piacon, először azonban mindenképp érdemes néhány alapvető szempontot végigvenni, hogy kiderüljön, melyik alternatíva passzol az adott projekthez. Ezzel az alapítók és a potenciális befektetők is értékes időt és energiát spórolhatnak meg.

A megfelelő befektető

Az első és legfontosabb átgondolandó kérdés az, hogy milyen életszakaszban van a vállalkozás. Jelentős a különbség ugyanis egy abszolút nulláról induló projekt és egy a piac által validált, növekedési szakaszban lévő projekt között, ezekben az esetekben más-más típusú befektető invesztál szívesen.

A korai életszakaszban járó projektek számára alternatívát jelenthet a 3F (Family, Friends and Fools), a crowdfunding, az inkubátorok/akcelerátorok, valamint az üzleti angyalok (business angels). Az utóbbiak saját tőkéjüket kockáztatva fektetnek be ígéretes vállalkozásokba – így történt ez a Cápák között című műsorban is. Az ő segítségük elsősorban azon projektek számára lehet ideális, amelyek kezdeti szakaszban szeretnének lendületet kapni, az angyalok ugyanis a pénzük mellett elsősorban szakértelmükkel és kapcsolati hálójukkal segítik a vállalkozásokat. Fontos ugyanakkor tisztában lenni azzal is, hogy ezen befektetők működését nehéz élesen kategorizálni, alapvetően ugyanis egyedi feltételrendszerhez kötött.

A befektetéseket korai fázisban lévő projektek kapják, akár magvető fázisban, ahol a cél az üzleti koncepció kialakítása és prototípus előállítása, vagy induló startupok esetében elsősorban a termékfejlesztés, piackutatás és az értékesítés megkezdése és felvirágoztatása a cél. Az intézményi kockázati tőkebefektetőkkel ellentétben ők sok esetben nem pénzügyi befektetők, hanem szakmai befektetők, azaz céljuk a vállalkozás mentorálása iparági kérdésekben is. Jellemzően 2-15% közötti tulajdonrészt szereznek.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő ezzel szemben intézményi kockázati tőkealap-kezelőként működik 2011 óta, jellemzője, hogy elsősorban érettebb, a piac által validált, eredményes múlttal rendelkező, stabil növekedési kilátásokkal rendelkező cégekbe fektet. Továbbá, minden esetben kisebbségi befektetőként száll be az adott cégbe, azaz maximum 49 százalékos részesedést szerez.

Pénzügyi befektető révén elsősorban a tőkét biztosítja a vállalkozás középtávú céljainak eléréséhez, a vállalkozás menedzsmentjének operatív munkájába nem szól bele. Szükség esetén pénzügyi, üzleti, illetve szakmai támogatást nyújt a cégnek. Immár öt tőkealapon keresztül, 71 milliárd forinttal a vállalkozások széles skálájának nyújthat támogatást az alapkezelő, az egyes alapoknak megfelelően különböző fókusszal. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap, az Irinyi Kockázati Tőkealapok, valamint a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap esetében jellemzően 100-400 millió forint a jellemző befektetési méret, a hazai középvállalatok tőzsdére lépését segítő alap, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap esetében a tranzakciók nagyságrendileg 1 milliárd forint értékűek lesznek. (Arról, hogy milyen esetben érdemes az alapkezelőhöz fordulni, ebben a bejegyzésben írtunk bővebben.)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Mélyvízben a startupok

A nemrég véget érő Cápák között műsorban sikeres üzleti angyalok befektetési döntései kerültek a középpontba, a műsorban ugyanis öt befolyásos magyar üzletember előtt sorakoztak fel ötletek, startupok, cégek, amelyekbe a képernyőn folyó üzleti tárgyalások után befektethettek – feltéve, ha elnyerte tetszésüket az adott projekt. A befektetők: Apró Anna (az Oxo Holding ügyvezetője), Balogh Levente (Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke), Balogh Péter (angyalbefektető csapat, a Baconsult Kft. tulajdonosa, vezetője), Fehér Gyula (IBM által felvásárolt Ustream videostreamelő oldal alapítója, aki az Octogon Ventures nevű alapján keresztül fektet be), Moldován András (élelmiszeripari vállalkozó).

A műsor számos hasznos tanulsággal szolgált, a változatos projekteken, illetve az üzleti angyalok eltérő befektetési stratégiáin keresztül festette le a pitch-ek, a tárgyalások, valamint a döntések folyamatát. Kirajzolódott, hogy hasznos és piacképes ötletek, átgondolt üzleti koncepcióval nyerték el a befektetők tetszését, azonban az általunk is sokat hangsúlyozott tényező jelentősége ebben a műsorban is megkérdőjelezhetetlen volt: az ember. Mivel minden esetben egy hosszú távú együttműködés a cél, ezért elengedhetetlen, hogy meglegyen a kölcsönös szimpátia, illetve bizalom, hiszen a vállalkozó vagy a csapat összetétele egy pillanat alatt felülírhatja az egyéb érveket. Ez a legtöbb esetben igaz, legyen szó akár üzleti angyalokról, akár intézményi kockázati tőkebefektetőkről.

Hogy milyen egyéb különbségek vannak még az üzleti angyalok és az intézményi befektetők között, arról május 28-29-én sokat fogunk beszélni hazai és nemzetközi üzleti angyalokkal, intézményi befektetőkkel. Részletes program később, de a dátumot érdemes beírni.