2019-12-12 - Széchenyi Tőkealap-kezelő - Piaci hírek

Mankót kapnak a hazai kis-és középvállalatok: új stratégiával rukkolt elő a kormány

A hazai mikro-, kis- és középvállalatok megerősítése a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb fókuszpontja: a vállalatok hatékonyságának növeléséhez olyan módon kíván hozzájárulni, amely a piacképesség növekedését is eredményezi a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. A nemrég meghirdetett „A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030)” névre keresztelt programterv ezt a törekvést hivatott megvalósítani.

Kihívások előtt álló, de fejlődő kkv szektor

A stratégia létjogosultsága egyértelmű, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adatai szerint a hazai kkv-k a termelékenység szempontjából jelenleg nemcsak az uniós, de a V4 országok átlagától is elmaradnak. Ugyanakkor az elmúlt évek bizakodásra adhatnak okot: 2010 és 2018 között a kkv szektorhoz kötődő GDP 24 százalékkal, annak hozzáadott értéke 27 százalékkal, exportjának értéke pedig 45 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottságot tekintve szintén pozitív a tendencia, 2010-hez képest közel 1 millióval több munkavállalót tartanak számon a szektorban.

A további fejlődés érdekében előrelépésre van szükség olyan aktuális, a kis- és középvállalatok működését globális szinten is érintő kihívások terén, mint a digitalizáció, a szakképzés, a finanszírozási lehetőségek fejlesztése, az üzleti környezet javítása, illetve a szabályozások és az adórendszer kedvezőbbé tétele. A kihívások mellett a munkaerőpiac feszesedése és az a tény, hogy a rendszerváltás idején vállalkozói státuszba lépett munkavállalók hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt is, korszakváltást vetít előre a kkv szektorban.

A hét pillérre épülő stratégia az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervei, a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programja, illetve egy széleskörű felmérés alapján készült el. Utóbbit az ITM a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen készítette el: a 19 megyeszékhelyen és Budapesten lezajlott szakmai fórumokon összesen mintegy 1000 vállalkozót kérdeztek meg a hazai kkv szektor jelenlegi helyzetével és a cégeket érintő legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A stratégia pillérei

  • A vállalkozói működéshez szükséges adminisztratív terhek, azon belül is elsődlegesen az adóadminisztráció egyszerűsítése jelenti az első pillért. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára elmondta, a mikrovállalkozások éves bevételük 2,5 százalékát költik erre a célra, így a folyamat egyszerűsítése jelentős könnyítést fog biztosítani.
  • A stratégia az e-kormányzat és az üzleti környezet témakörét is kiemelten fontosan kezeli. Előbbi a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és az ügymenet egyszerűsítését, utóbbi a vállalkozások közti tranzakciók intézményi garanciáinak kedvezőbbé tételét takarja.
  • A digitális és innovációs képességek erősítése szintén létfontosságú, mind az innovációk alkalmazását, mind a digitális kompetenciák erősítését és az immateriális tőke arányának javítását tekintve.
  • A szektor fejlődésének egyik sarkalatos pontja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának ösztönzése. Ez magában foglalja a vállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek javítását, tőkeforrások biztosítását, illetve a vállalkozók adottságaihoz és lehetőségeihez leginkább megfelelő finanszírozáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtését.
  • A nemzetköziesedés elősegítésével is külön foglalkozik a dokumentum. A célok közé tartozik, hogy a vállalkozások a nemzetközi munkamegosztásba történő csatlakozással valósítsák meg növekedési céljaikat, olyan módon, hogy a belföldi értékesítéseik volumenét is tartani tudják. Az exportálással foglalkozó vállalkozások számának növelésére szintén hangsúlyt fektet a stratégia.
  • A hatodik pontot a képzett munkaerő biztosítása és a vállalkozói kultúra fejlesztése jelenti, amely kiterjed a kkv-k képzési igényeinek képzőhelyek felé közvetítésére is.
  • Utolsó pontként a generációváltás kérdésköre kerül terítékre: a stratégia alapján a kormány segítséget kíván nyújtani a tulajdonosváltáshoz érkezett vállalatoknak, hogy céljaik szerint tudják átadni, örökölni tulajdonrészeiket. A cégek magyar kézben való tartása is további lényeges szempont.

Befektetői szerepvállalás

A stratégia megvalósításához közvetett módon a befektetők, befektetési alapok is hozzájárulnak. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. négy tőkealapja révén eddig több mint 100 tranzakcióval támogatta a hazai kis- és középvállalatok növekedését. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) a növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára biztosít kockázati tőkét, az Irinyi Kockázati Tőkealapok a nemzetgazdaság iparfejlesztési stratégiájának jegyében finanszírozzák az Ipar 4.0-hoz kötődő fejlesztéseket és a digitalizációs törekvéseket, a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KVMA) a magyar vállalkozások határokon átívelő gazdasági növekedését és fejlesztését támogatja, míg a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) a tőzsdeérett középvállalatok nyilvános piacra lépését segíti.