2019-05-24 - borsik.tamas - Szakmai témák

Malőrök, amik a startupok bukásához vezetnek

Míg a média és a szakma a startupok világraszóló sikereitől visszhangzik, a valóságban ezek a sikertörténetek csupán a kisebbséget alkotják: a CB Insights legfrissebb, csaknem 300 alapító és befektető tapasztalatait összegző kutatása szerint az induló tech startupok 70 százaléka az első kockázati tőkeinjekciót követő 20 hónap során elbukik. Kiválogattuk azokat a banánhéjakat, amelyeken a legtöbbször hasalnak el az újonnan alapított startupok.


A felhasználói igények mellőzése

A kutatás egyértelműen a felhasználói igények téves vagy hiányos felmérését jelezte, mint a legveszélyesebb rizikófaktor. Hiába adott a kiváló technológia, a megfelelő szakértelem és egy impozáns marketingstratégia: ha az üzleti tervben nem kapott kellő hangsúlyt az előzetes piackutatás, az út a továbbiakban a vállalkozás gyors bukásához vezethet.

Különösen a technológiai szektorokban tevékenykedő startupoknál megfigyelhető, hogy túlbonyolítják a kezelőfelület kialakítását, ami miatt a kezdeti felhasználói élmény jelentősen csorbul. Az efféle termékeknél kulcsfontosságú, hogy már az interakció első pillanataiban megragadják a felhasználókat, inspirálják őket a termék további használatára.

Szintén a tech vállalatoknál elterjedt, hogy a fejlesztők elfelejtik a „kevesebb néha több” elvét és már a projekt indulásánál túl sokat akarnak – ebben az esetben sokkal szerencsésebb, ha kezdetben egy-két kiemelt jellemzőt helyeznek a termék fókuszába és azt fejlesztik minél tökéletesebb szintre, illetve ezeket kommunikálják egyértelműen, ahelyett, hogy „feature-ök” tucatját zúdítják a felhasználók nyakába.

A fentebb felsorolt esetek egyébként könnyen megelőzhetőek lennének, visszatérő problémát jelent azonban az alapítók hozzáállása: számos esetben annyi időt töltenek a termék kezdeti fejlesztésével, tökéletesítésével, hogy teljesen elvesztik a kritikus hozzáállást, és mire a felhasználók elé tárják az első tesztelhető verziót, ötletük visszafordíthatatlan károkat szenved.

Amikor az alapítók vagy a befektetők oldala hibádzik

A felhasználói oldalról érkező gondokkal egyenlő mértékben jellemző a vezetőség és a befektetők felől felmerülő problémák. A startupok korai életszakaszában kulcsfontosságú a meggyőző minőségű minimális életképes termék (Minimum Viable Product, MVP) megalkotása. Ez azt a prototípust takarja az adott termékből, szolgáltatásból, amellyel az alapítók képesek meggyőzni a befektetőket egy esetleges tőkeinjekcióról. Amennyiben az alapítócsapat jelentős külsős segítség nélkül képtelen elkészíteni ezt a prototípust, azt vehetjük intő jelnek, amely arra utal, hogy nem elég kompetensek a vállalkozás feljebb juttatásához, vagy rosszul választották meg a tevékenységi kört.

Ennek a jelenségnek az ellenpólusán találjuk azt az esetet, amikor a vezetőség nem hajlandó kiadni a kezéből az irányítást még olyan területeken sem, amelyekben nem mozognak otthonosan. Ideig-óráig vonzónak tűnhet az ilyen módon jelentkező költségcsökkenés, de hosszabb távon kiütközik a szakértelem hiánya. Egy hozzáértő termékmenedzser felvétele közvetlenül a startup indulásánál aranyat érhet.

Gyakran előforduló hiba az is, ha a cégalapítók túl korán állnak neki befektetőket keresni. Ha ez a projekt kiforratlan állapotában történik, magától értetődő módon szkeptikus fogadtatással találják szembe magukat. A kockázati tőkebefektetők számára fontos, hogy a projektben lássák azokat a tulajdonságokat, amelyek előrevetítik a jövőbeni fejlődést, növekedést: elégítsen ki adott piaci igényt, legyen egyértelmű a célközönség, de az is pozitívumokkal szolgálhat, ha már adott egy szűk befektetői, akár baráti kör, akik a projekt mögé álltak.

Azon is könnyen elcsúszhat egy alapjában véve jó kezdeményezés, ha az alapítók belső körében, illetve az alapítók és a befektetők között félreértések adódnak a szerződéskötések, az ütemezés, a feladatkörök és a célkitűzések terén.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A témáról bővebben

A startupok korai bukásainak jellemző esetei a Duna régióra kiterjedő ACCELERATOR program kétnapos záróeseményén is terítékre kerülnek május 28-án a budapesti BRKLYN szórakozóhelyen, illetve másnap az Akvárium kishalljában. Az eseménysorozat a Hungarian Business Angel Network (HunBAN) a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. és a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség közös szervezésében valósul meg.

Az egész délutános modul során pénzügyi szakértők és cégalapítók számolnak be azokról a hibákról, amelyeket a startupok a befektetőkkel történő tárgyalások alatt, a tőkebefektetők számára megtartott cégbemutatók során és a befektetés megvalósulását követően elkövethetnek. A témákat Török József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. üzletfejlesztési és startup igazgatója, Medveczky Márton, a Flashpoint alapkezelő befektetési szakembere, Kisgergely Kornél, a Hiventures kockázati tőketársaság vezérigazgatója, Zsembery Levente, az X-Ventures kockázati tőkealap-kezelő vezérigazgatója, Simon István, a PrefixBox startup cég vezérigazgatója, illetve Györkő Zoltán és Wagner Endre, a BalaBit szoftverfejlesztő cég alapítói járják körül. Az eseményen való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.