2018-01-25 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Szakmai témák

Lesz elegendő hazai cég, amelybe ezt a sok tőkét be lehet fektetni?

A 2017-es év fordulópontot jelentett a hazai kockázatitőke-piacon, ugyanis számos új tőkeprogramot bejelentettek, sőt több már el is indult. Az idén várható új tőkebefektetőket is beleszámítva 2018-tól akkora mértékű kockázati tőke lesz a magyar piacon, amelyre korábban még nem volt példa. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a hazai kkv-szférában lesz-e ekkora kereslet a sosem látott kínálatra. Közel ezer hazai vállalkozás tőkeigényének megvizsgálása után a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. álláspontja az, hogy lesz elég olyan vállalkozás a hazai piacon, akik ezt a tőkét valós növekedésre fordítva fel fogják szívni. Bár ma még ez az összeg talán nagy falatnak látszik, de tapasztalataink szerint nő az igény a tőkére. Természetesen a befektetők aktivitásán is múlik, hogy megtalálják a számukra vonzó vállalkozásokat: a Széchenyinél egyszer már végigmentünk azon a folyamaton, amikor keresletet kellett generálni a tőkekínálatunkra, így nem aggódunk. És ezt nem csak azért mondjuk, mert feladatunk, hogy aktív tőkealapjaink összesen 50 milliárdnyi új keretét kihelyezzük hazai cégekbe. Azért tudjuk elhivatottan végezni befektetési tevékenységünket, mert tapasztalataink alapján tudjuk, hogy a következő évtizedben lesz annyi vállalkozás, amely ténylegesen növekedési pályára állhat a számukra elérhető nagy mennyiségű kockázati tőkéből. De mekkora is az a nagy mennyiségű tőke?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 22 milliárd forintjának (amiből 8 milliárd Ft új forrás), az Irinyi II. Kockázati Tőkealap 8 milliárd forintjának és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap 20 milliárd forintjának összegét már említettük, emellé érkezik majd még a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 13 milliárd forintja. Ráadásul a Széchenyi Tőkealap-kezelő egy nemzetközi akcelerátor pilot programban is aktív résztvevő, amellyel a hazai startupok felkészítését segíti a vállalkozás indításához. Rajtunk kívül több mint egy éve elindult a részben európai uniós, részben állami forrásból működő Hiventures, amely szintén mintegy 50 milliárd forintot tervez befektetni induló cégekbe, amelyből 10 milliárdról már született is döntés. Mi is beszámoltunk két új tőkealapról: az Oszkó Péter nevével is fémjelzett OXO Ventures legalább 40 millió eurós kerettel indul el a kelet-közép-európai piacon. Bár a több mint 12 milliárd forintos összeg több ország között oszlik el, a tőkealap Lengyelország mellett a magyarországi piacra is fókuszál. A mintegy 20 millió euróból (kb. 6 milliárd forintból) gazdálkodó, szintén a kelet-közép-európai piacot megcélzó Impact Ventures Zrt. a társadalmi hasznosságú cégekre fókuszál. Gőzerővel folyik az egyik legrégebbi és legsikeresebb hazai alapkezelő, a Euroventures fundraisingje is, amelyről számos médiafelület beszámolt. Várható továbbá, hogy hamarosan a részben európai uniós, részben privát forrásból elindul az Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram, amely keretében 8 közös alap kezdheti meg tevékenységét. A GINOP-, illetve VEKOP-forrásból származó összegek elérik a 75 milliárd forintot, ehhez pedig még várhatóan több tízmilliárd forint nagyságú magántőke is társulni fog. Az említetteken kívül a hazai és régióbeli tőkebefektetők aktivitására is lehet számítani – amelyet például a Széchenyi Tőkealap-kezelő befektetései is erősítenek –, illetve az üzleti angyalok száma is egyre nő Magyarországon. Bár nem adtunk – de nem is lehet – teljes képet, a felsorolt összegekből is látszik, hogy 200 milliárd forintnál jóval nagyobb összeg lesz elérhető a következő években, ami meghaladja a közép- és kelet-európai régió 23 országa 2016-os kockázatitőke-piacának forgalmát is. Nézzük, melyek a legfőbb érvek amellett, hogy a nagy szám ellenére sem kell aggódni, hogy túlkínálat lesz kockázati tőkéből.

  1. Alig indultak el az új tőkealapjaink, máris rengeteg vállalkozástól érkezett érdeklődés, sokkal több, mint az SZTA 2011-es indulásakor. Ráadásul akkor tevékenységünk legfontosabb eleme a vállalkozók edukálása volt, mert a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek mellett a kockázati tőke nagyon ismeretlen volt a széles vállalkozói kör előtt.
  2. Az elmúlt években nagyon sokat fejlődtek a vállalkozások. Több tőkebefektető – köztük az SZTA is – azt tapasztalja, hogy a vállalkozók tudatosabban keresnek tőkebefektetőt és jobban felkészülnek a kapcsolatfelvételre és a tárgyalásra, mint fél évtizede. Mivel a kockázati tőke mint pénzügyi forrás még viszonylag fiatal Magyarországon, bizonyos időnek el kellett telnie, mire a kkv-szektor megismerte a finanszírozási formát, annak előnyeit és hátrányait. Az újabb tőkeprogramok pedig ezt a folyamatot felgyorsíthatják.
  3. Uniós forrás támogatásával számos startup inkubátor indult el országszerte, aminek köszönhetően a teljesen induló vállalkozások anyagi és szakmai segítséget kaphatnak a legkockázatosabb, kezdő időszakuk megtervezésére. Ezek – illetve a pre-seed és seed fázisban tőkét bevonó egyéb – vállalkozások néhány év múlva felkészültebben, érettebben dolgozhatnak első, majd sokadik körös befektetésük előkészítésén. Vagyis egy kezdeti befektetés később több befektetést vonhat maga után.
  4. A nagy összeg kihelyezésére nem egy-két év áll a tőkealapok rendelkezésre, de több esetben egy fél vagy egy egész évtized – sőt az Irinyi Tőkealap futamideje 2032-ig tart. Évente kb. 26 000 új céget jegyeznek be Magyarországon, ha ezeknek csak egy 1-2 százaléka is képes tőkét bevonni és abból hosszú távon növekedni, az azt jelenti, hogy tíz év alatt több ezer új vállalkozás lehet a tőkebefektetők célpontja. Ehhez hozzájön az érettebb, ipari fókuszú vállalkozások száma és rögtön nem tűnik nagyon soknak a tőke.
  5. Az európai uniós támogatási rendszer 2020 után átalakul, aminek eredményeként a következő évtizedtől a vállalkozások a korábbinál jóval kevesebb vissza nem térítendő EU-s forrásokhoz juthatnak hozzá. Sok vállalkozás fejlődésének finanszírozása érdekében egyéb pénzügyi eszközökben, így a hitel mellett kockázati tőkében is el kell kezdenie gondolkodni. Természetesen a pályázatra építő kkv-k nagy része számára a kockázati tőke nem megoldás, de várhatóan e változásnak a hatása is érezhető lesz a kockázatitőke-piacon.