A 2017-es év fordulópontot jelentett a hazai kockázatitőke-piacon, ugyanis számos új tőkeprogramot bejelentettek, sőt több már el is indult. Az idén várható új tőkebefektetőket is beleszámítva 2018-tól akkora mértékű kockázati tőke lesz a magyar piacon, amelyre korábban még nem volt példa. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a hazai kkv-szférában lesz-e ekkora kereslet a sosem látott kínálatra. Közel ezer hazai vállalkozás tőkeigényének megvizsgálása után a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. álláspontja az, hogy lesz elég olyan vállalkozás a hazai piacon, akik ezt a tőkét valós növekedésre fordítva fel fogják szívni. Bár ma még ez az összeg talán nagy falatnak látszik, de tapasztalataink szerint nő az igény a tőkére. Természetesen a befektetők aktivitásán is múlik, hogy megtalálják a számukra vonzó vállalkozásokat: a Széchenyinél egyszer már végigmentünk azon a folyamaton, amikor keresletet kellett generálni a tőkekínálatunkra, így nem aggódunk. És ezt nem csak azért mondjuk, mert feladatunk, hogy aktív tőkealapjaink összesen 50 milliárdnyi új keretét kihelyezzük hazai cégekbe. Azért tudjuk elhivatottan végezni befektetési tevékenységünket, mert tapasztalataink alapján tudjuk, hogy a következő évtizedben lesz annyi vállalkozás, amely ténylegesen növekedési pályára állhat a számukra elérhető nagy mennyiségű kockázati tőkéből. De mekkora is az a nagy mennyiségű tőke?
- Alig indultak el az új tőkealapjaink, máris rengeteg vállalkozástól érkezett érdeklődés, sokkal több, mint az SZTA 2011-es indulásakor. Ráadásul akkor tevékenységünk legfontosabb eleme a vállalkozók edukálása volt, mert a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek mellett a kockázati tőke nagyon ismeretlen volt a széles vállalkozói kör előtt.
- Az elmúlt években nagyon sokat fejlődtek a vállalkozások. Több tőkebefektető – köztük az SZTA is – azt tapasztalja, hogy a vállalkozók tudatosabban keresnek tőkebefektetőt és jobban felkészülnek a kapcsolatfelvételre és a tárgyalásra, mint fél évtizede. Mivel a kockázati tőke mint pénzügyi forrás még viszonylag fiatal Magyarországon, bizonyos időnek el kellett telnie, mire a kkv-szektor megismerte a finanszírozási formát, annak előnyeit és hátrányait. Az újabb tőkeprogramok pedig ezt a folyamatot felgyorsíthatják.
- Uniós forrás támogatásával számos startup inkubátor indult el országszerte, aminek köszönhetően a teljesen induló vállalkozások anyagi és szakmai segítséget kaphatnak a legkockázatosabb, kezdő időszakuk megtervezésére. Ezek – illetve a pre-seed és seed fázisban tőkét bevonó egyéb – vállalkozások néhány év múlva felkészültebben, érettebben dolgozhatnak első, majd sokadik körös befektetésük előkészítésén. Vagyis egy kezdeti befektetés később több befektetést vonhat maga után.
- A nagy összeg kihelyezésére nem egy-két év áll a tőkealapok rendelkezésre, de több esetben egy fél vagy egy egész évtized – sőt az Irinyi Tőkealap futamideje 2032-ig tart. Évente kb. 26 000 új céget jegyeznek be Magyarországon, ha ezeknek csak egy 1-2 százaléka is képes tőkét bevonni és abból hosszú távon növekedni, az azt jelenti, hogy tíz év alatt több ezer új vállalkozás lehet a tőkebefektetők célpontja. Ehhez hozzájön az érettebb, ipari fókuszú vállalkozások száma és rögtön nem tűnik nagyon soknak a tőke.
- Az európai uniós támogatási rendszer 2020 után átalakul, aminek eredményeként a következő évtizedtől a vállalkozások a korábbinál jóval kevesebb vissza nem térítendő EU-s forrásokhoz juthatnak hozzá. Sok vállalkozás fejlődésének finanszírozása érdekében egyéb pénzügyi eszközökben, így a hitel mellett kockázati tőkében is el kell kezdenie gondolkodni. Természetesen a pályázatra építő kkv-k nagy része számára a kockázati tőke nem megoldás, de várhatóan e változásnak a hatása is érezhető lesz a kockázatitőke-piacon.