2019-02-08 - Széchenyi Tőkealap-kezelő - Szakmai témák

Kihívások a magyar digitalizációs átalakulásban

A közép-kelet-európai régióban rejlő digitalizációs potenciálról írt nemrégiben tanulmányt a McKinsey. A tanulmány egész Európát, azon belül is a közép-kelet-európai digitalizációs helyzetet vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a régiós digitalizációs törekvések akár 200 milliárd eurós GDP növekedést generálhatnak 2025-ig. Bár Magyarország digitalizációs szintje elmarad a Nyugat-európai színvonalhoz képest, a terület fejlesztése kulcsfontosságú kérdés lehet a gazdaság felzárkóztatásában. 

Potenciál a digitális transzformációban

A magyar digitalizációs folyamatok, bár jó ideje központi szerepet élveznek a hazai kutatásokban, kétségkívül elmaradásról, annak sokadrangú mivoltáról adnak tanúbizonyságot. A magyar kis- és középvállalkozások digitalizációja területén tapasztalható lemaradás pedig hosszú távon komoly problémát okozhat, és gyakorlatilag szabotálja a versenyképesség irányába tett lépéseket, amely a magyar gazdaság egészére kihathat.

Márpedig a közép-kelet-európai országoknak szüksége van egy új hajtóerőre, ami további növekedésre ösztönzi a régió országait – erre a digitalizációban látja a potenciált a McKinsey legújabb kutatása. A vizsgálat többek között azt állítja, hogy a régióban következhet be a legnagyobb digitális és technológiai fejlődés, továbbá, hogy a régió lett a globális befektetések egyik legvonzóbb célpontja: a Nyugat- és Észak-Európához történő digitalizációs felzárkózás akár 200 milliárd eurós GDP gyarapodáshoz vezethet.

Ezt alátámasztja az is, hogy a vizsgált régiós országok (Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Magyarország) 1996 és 2017 között 114 százalékos, egy főre eső GDP-növekedést tudtak produkálni, szemben az Európai Unió öt nagy országának (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság) 27 százalékos gazdaságnövekedésével. Ugyan ez a gyarapodási ráta elősegítette a részleges felzárkózást a Nyugat-európai országokhoz, a gazdasági növekedés jelenlegi modellje – amennyiben nem kerül sor a stratégia felülvizsgálatára – hanyatló mutatókat eredményezhet a későbbiek során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A status quo Magyarországon

A kutatás három csoportra osztotta az európai országokat. Az első az Európai Unió öt nagy („EU Big Five”) országának gazdaságát foglalta magába, míg a második besorolásba a „digitális haladók” („digital front-runners”) képviselő tagállamok kerültek, mint például Belgium, Svédország vagy Norvégia. A McKinsey Magyarországot a harmadik, „digitális kihívók” („digital challengers”) közé sorolta, vagyis a digitalizációs törekvések tekintetében elmaradottabb országok közé.

A hazai ágazatok digitalizációjának tekintetében Magyarország, illetve a magyar kkv-k jelentősen alulteljesítenek, igaz, digitalizációs kérdésben a hazai nagyvállalatok is nagyjából egy szinten állnak az éllovas országok kisvállalkozásaival. Bár korosztályok szempontjából az éllovas és magyar országok fiataljai közötti 36 százalékos eltérés mutatkozik, az idős korosztálynál ez a különbség már 76 százalék – ám ez is csupán azt bizonyítja, hogy a magyar fiatalság digitalizációs rutinja kisebb mértékben marad el a fejlettebb országok fiataljaihoz képest.

A kutatásban azonban pozitív, követendő példák is előkerülnek, így a magyar infrastruktúrában úttörőnek számít az országban működő Szupergyors Internet Program (SZIP), amely 2020-ra minden háztartás számára elérhető legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférés lehetőségét, illetve a háztartások legalább 50 százalékában 100 Mbps-os internet-hozzáférést tűzött ki célul.

Információ- és kommunikációs technológia (ICT) terén a programozó képzéssel foglalkozó CodeCool-t, oktatásban pedig a 8-18 éves lányok számára ingyenes technológiai foglalkozásokat nyújtó Skool-t említi név szerint a kutatás. A hazai munkaerőpiacon tapasztalható munkaerőhiányt próbálja ugyancsak orvosolni portfóliócégünk, a Green Fox Academy is, amely junior programozó képzéseivel készíti fel a munkavállalókat a technológiavezérelt munkaerőpiacra. A 2015 óta működő bootcamp a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Irinyi II. Kockázati Tőkealaptól mintegy 300 millió forint, privát befektetőtől 50 millió forint kockázati tőkét kapott tavaly októberben, amelyből sikeresen nyitotta meg Prágában első külföldi iskoláját.

Szükséges lépések

Magyarország az Ipar 4.0 küszöbén áll, gazdasága növekedési görbét mutat, azonban a fejlődés fenntartásához további lépésekre van szükség. A hazai digitalizációs törekvésekben ezért elengedhetetlen megoldást találni az edukáció további fejlesztésére, hiszen a digitalizációra való nevelés fontos alappillérje a megfelelő digitális munkaerő kiépítéséhez, amely hozzájárul a versenyképesség javításához.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Irinyi alapjai a növekedésre képes ipari kis- és középvállalkozások fejlődését igyekeznek támogatni, kiemelten támogatják az Ipar 4.0-s fejlesztési és digitalizációs folyamatok finanszírozását.

Három évtizednyi kimagasló gazdasági növekedés után a közép-kelet-európai régió sorsdöntő változások elé néz a közeljövőben, amelyhez a régió országainak – azok közös gazdasági helyzetéből, kihívásaiból fakadóan – szoros összefogása jelentős gyarapodást biztosítana.