2019-08-21 - Vendégszerző - Szakmai témák
dr. Vámosi Róbert, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda szakértője

Katedra és befektetés – kockázati tőke az egyetemen?

Az egyetemi tőkealapok létrehozása egyes nyugati országokban évtizedes hagyományokkal rendelkező formája az innovatív vállalkozások finanszírozásának, amiben az egyetemek oktatási és kutatási tevékenysége kiegészül a befektetői pozícióval. Ezzel az egyetemek közelebb viszik az intézmények hallgatóihoz a piaci folyamatokat, saját tudásukat pedig a gazdaság szereplőihez. Az alábbiakban Dr. Vámosi Róbert, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda szakértője részletezi a felsőoktatási intézmények kezelésében álló befektetési alapok szerepét.

Az egyetemi innováció támogatása

Az elmúlt években világszinten megnőtt az egyetemek vállalkozó szelleme: egyre inkább jellemző, hogy egyfajta küldetésként tekintenek arra, hogy ne csak személyközi szinten – vagyis tanár és hallgató viszonylatában – hanem az egyetem és a gazdaság között is kialakuljon tudástranszfer. Ennek egyik, az utóbbi időben egyre szélesebb körben emlegetett megoldási módja az egyetemi alapok felállítása.

Nehéz meghatározni, hogy a világon hány egyetem rendelkezik kockázati tőkealappal, mivel az intézményekhez kötődő alapok fogalma nem rendelkezik kőbe vésett meghatározással. Alapvetően két forma merül fel, amikor az egyetem válik érdekeltté egy alapban: az egyetem egyrészt saját szervezete útján alapíthat és kezelhet egy kockázati tőkealapot, másrészt viszont egy külső szervezettel is alakulhat ki olyan szoros kapcsolat, hogy azt már gyakorlatilag adott egyetem alapjaként működtetik.

Kutatásfinanszírozás a kezdetektől

A tapasztalat azt mutatja, hogy főként IT, gyógyászati- és biotechnológiai területeken működő vállalkozások esetében merül fel a tőkebefektetés ezen formája, mivel ezek a kutatási területek olyan rendkívül tudásintenzív és gyakran hosszú és költséges fejlesztési folyamatokkal járó, sokszor egyetemi alapkutatásokra építő projektekre építenek, amelyek esetében ehhez mérten is magas megtérülést jelenthet a siker.

Az egyetem képes biztosítani a megfelelő munkaerőt, tudásbázist és kutatási eredményeket is a részesedésért – az egyik kiemelt cél ugyanis a kutatások hatékonyságának javítása, az eredmények gyorsabb eljuttatása egy olyan szakaszba, ahol azok képesek bevételt termelni. Erre pedig azok a szektorok a legalkalmasabbak, amelyek tudományos életében maga az egyetem is aktívan részt vesz.

Mit nyer ezzel az intézmény?

A tengerentúlról származó befektetési forma sikeres alkalmazásával az egyetemek többletforráshoz is jutnak, ezzel pedig nemcsak egy-egy projektet tudnak sikeresen lefolytatni, hanem összességében is javulhat a finanszírozottságuk és diverzifikálódnak a forrásaik.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Egy egyetemi alap létrehozásakor szükséges azonban figyelembe venni, hogy a tőkebefektetések hosszú évek alatt térülnek meg, az alapkezelés jellemzően magas működési költséget jelent, valamint az egyes ügyletek megtérülése is bizonytalan az esetek többségében. Ennek megfelelően az a tendencia figyelhető meg, hogy elsősorban a nagyobb és gyakran elitegyetemnek tekintett intézmények engedhetik meg a kockázati tőkebefektetési program elindítását, mivel esetükben nemcsak a források érhetőek el nagyobb mértékben, hanem nagyobb számú hallgató is, amely egyúttal számos potenciális céltársaságot is jelent.

Kíváncsian várjuk, hogy ez a világszinten egyre nagyobb figyelmet kapó sajátos befektetési alap és szemléletmód megjelenik-e hazánkban, és amennyiben igen, úgy milyen helyi sajátosságokkal fog igazodni a piachoz.