2019-10-22 - Széchenyi Tőkealap-kezelő - Szakmai témák

Irányelvek a sikeres vállalkozásindításhoz

A vállalkozásindítás sikerességét számtalan tényező befolyásolja, az alapötlet működőképességétől, az előzetes kutatások és a marketingterv részletességén át egészen a kapcsolati tőke rendelkezésre állásáig. Akadnak azonban olyan, kevésbé gyakorlati jellegű, inkább szemléletmódbeli aspektusok, amelyeket szem előtt tartva az alapítók jelentősen elősegíthetik a cég sikeres működését. Legújabb bejegyzésünkben ezeket az értékteremtő szempontokat vizsgáljuk meg.

Töretlen fókusz

A szüntelen összpontosítás jelentősége felbecsülhetetlen, különösen a kezdeti időszakokban. Mivel ebben a szakaszban ritkán termelnek profitot a vállalkozások, érdemes azokra a területekre és részfolyamatokra koncentrálni, amelyek bevételt generálnak, vagyis a marketingre, a vevőszerzésre, az eladásra.

A cash-flow figyelemmel kísérése például egy induló cégnél akár napi szinten is indokolt lehet, ahogy a piacot sem szabad szem elől téveszteni, hiszen egy-egy változás gyors lereagálása előnyt jelenthet a konkurenciával szemben. Kezdetben 10 hűséges vásárló értékesebb lehet, mint 100 kevésbé elkötelezett, ezért nekik érdemes különösen nagy figyelmet szentelni, egyedi akciókkal és megfelelő ügyfélkapcsolat kialakításával egyaránt.

Valódi értékteremtés

A trendek követése helyett érdemes a valódi értékteremtésre odafigyelni, hiszen ezzel tudnak a vállalkozások igazán előnyt kiharcolni a versenytársaikkal szemben. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, szükség van a cég adottságainak, illetve a konkurensek és a piaci környezet állapotának reális megítélésére, később pedig arra, hogy ezt ki is tudja használni a vállalkozás.

Utóbbira három alapító-típus a leginkább alkalmas: az a cégvezető, aki a saját területének igazi megszállottja, valamint képes a technikai szakértelmet a saját javára fordítani – ebbe a kategóriába általában a frissen végzett egyetemisták, PhD hallgatók, professzorok tartoznak. A második kategóriát azok az alapítók adják, akik korábban éveket töltöttek el egy adott iparágban, például egy nagyvállalatnál. Kiemelkedő rálátásuk van az adott piacra és kivételes belső információkkal rendelkeznek, ezt kiaknázva pedig versenytársaik fölé képesek emelkedni. A harmadik típus ugyan nem rendelkezik saját előnnyel, de katalizátorként képes felemelni társai közül azt az illetőt, aki az imént említett kategóriák egyikébe tartozik.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Tudatos kockázatvállalás

A vállalkozásvezetés esetében az „Ami nem romlott el, azon ne változtass!” mondást nem érdemes minden alkalommal követni: az igazán kiugró fejlődés sok esetben akkor következik be, amikor a működő, de esetleg némileg megfáradt formulát szándékosan teszik félre a vezetők, ezzel kimozdítva a vállalkozást a komfortzónából.

Természetesen ezt ésszerű határokon belül ajánlott folytatni, az alapvető stabilitást megőrizve, a tudatos kockázatvállalás ugyanis különbözik a hagyományos kockázatvállalástól. Előbbi esetben kisebb és pontosan előkészített lépésekben vállal kockázatot a cég, utóbbiban pedig, bár nagyobb a potenciális nyereség, a hibázás esélye is arányosan nő.

A megfelelő csapat összeválogatása

A megfelelő munkatársak kiválasztására bevált stratégia, ha a vezetők olyan kompetenciákat keresnek, amelyek pozitív hatással lehetnek a vállalkozásra, képesek további növekedési pályára állítani a céget. Az új munkatársakban érdemes a cég szempontjából hiányzó, de nélkülözhetetlen tulajdonságokat keresni, amely lehetővé teszi egy mindent átfogó, komplett és hozzáértő csapat felállítását. Szintén fontos, hogy a hatáskörök egyértelműen le legyenek tisztázva, hiszen ront a hatékonyságon, ha a munkatársak belefolynak a saját feladatukon kívül eső területekbe is.

Elkötelezettség, rugalmasság

Egy vállalkozás indításánál jobb felkészülni arra, hogy a siker nem fog azonnal érkezni: előfordulhat, hogy az eredeti elképzeléseken változtatni kell, akár a piaci körülmények hirtelen átalakulása, akár a versenytársak váratlan lépései miatt. Ennek felismeréséhez az esetek többségében szükséges egyfajta analitikus gondolkodásmód, a vezetőségnek fel kell térképeznie, hogy hol hibádzik a működés és megtenni a szükséges lépéseket.