2018-02-06 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Iparfejlesztés

Ipar 4.0: Egyre több az ipari robot Magyarországon

Ipari robotok elterjedéseA negyedik ipari forradalom számos ipari, termelői folyamat automatizációját és digitalizációját, ezek révén pedig hatékonyabbá tételét hozza magával, aminek elengedhetetlen eszközei lesznek az ipari robotok és a hozzájuk kapcsolódó rendszerek. A robotok számának növekedése hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai GDP-ben az ipar aránya 24-ről 30 százalékra nőjön, ahogy azt a nemzeti iparfejlesztési stratégiánk, az Irinyi Terv is célul tűzte ki, és amelynek megvalósításában az Irinyi II. Kockázati Tőkealap is támogatja. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR, International Federation of Robotics) Világgazdaságnak megküldött adatai szerint Magyarországon 2016-ban 5400 robotot használtak ipari területen, ami 13 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A robotok összlétszámát tekintve 2016-ban Magyarország a 32. helyen állt a globális rangsorban. A 2011–2016-os ötéves időszakban éves átlagban 18 százalékkal több önműködő gép látott el feladatokat. Az eszközök fele ún. kezelőrobot volt, 17 százalék tartozott a hegesztőkategóriába, illetve 16 százalék volt az össze- és szétszerelő gépek aránya. A nemzetközi összehasonlításoknál a robotizáció szintjének mérésére a tízezer dolgozóra eső ipari robotok számát alkalmazzák mérőszámként. Ez a szám hazánkban 57 volt. de például az autóiparban 281 robot jutott tízezer alkalmazottra, míg a többi alkategória átlaga csupán 32 volt. A tízezer dolgozóra eső robotok európai átlaga 99 volt, a régióban kiemelkedő Szlovákia és Csehország, ahol 135, illetve 101 volt ez a mérőszám. Lengyelországban viszont hazánknál is kevesebb, mindössze 32 a tízezer alkalmazottra eső robotok száma, vagyis nagyjából a középmezőnyben helyezkedünk el a térségben.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere Németország – a harmadik legrobotizáltabb ország a világon –, ahol a tízezer dolgozóra eső automatizált gépek száma 309, a robotok létszámát tekintve pedig az ötödik helyen szerepel. Németországot csak Dél-Korea (631) és Szingapúr (488) előzte meg robotsűrűségben. Utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy az ország adottságaiból kifolyólag az ipar aránya a gazdaságban alacsonyabb a lista élén szereplőkhöz képest. Az IFR adatai szerint a magyarországi roboteladások 39 százalékkal nőttek 2016-ban az egy évvel korábbihoz képest, ami 717 új gép üzembe helyezését jelenti. 2011 és 2016 közötti időszakban évente átlagosan 6 százalékkal esett vissza a robotok beüzemelése hazánkban, ez valószínűleg annak tudható be, hogy az új gépek beszerzése jellemzően üzemek építéséhez, nagyobb beruházásokhoz köthető. Feltűnő ugrás látható 2011-ben és 2012-ben, ami nagy valószínűséggel a kecskeméti Mercedes-gyár beindításának is köszönhető. Az eladások terén 2016-ban Magyarország a 33. helyet foglalta el világviszonylatban, tízből hat ebben az évben átadott robot a kezelőrobot-kategóriába tartozott, ezeket elsősorban kohászati, csomagolási vagy eszközkezelési célra használják. A második legnagyobb kategória a hegesztőrobotoké (az SZTA portfóliócégének innovatív hegesztési megoldásáról itt írtunk korábban), minden tizedik gép tartozott ide, a többit főként szortírozási, összeszerelési célra használják. Az IFR pozitívan értékeli a magyar robotizációs folyamatokat, a 2017-től 2020-ig tartó időszakban az eladások emelkedését várja hazánkban a nemzetközi szervezet, elsősorban az autóipari, kapacitásbővítő beruházásoknak köszönhetően. A járművekhez kapcsolódóan a motorgyártási fejlesztések is növelhetik a roboteladásokat. Néhány hónapja elindult az Irinyi II. Kockázati Tőkealap, amely első hazai tőkeprogramként tűzte ki célul az Ipar 4.0-s fejlesztések támogatását. Ennek köszönhetően számos olyan, digitalizációs fejlesztésekben gondolkodó vállalkozás számára vált elérhetővé összesen 8 milliárd forintnyi tőkeforrás, amelyek korábban nem tudták finanszírozni ilyen célú terveik megvalósítását.