2016-04-15 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Szakmai témák

Így is kijuthat egy magyar startup a világ legjobbjai közé

2016-04-15-plug_and_play_techcenterA Szilícium-völgyben ezrével találkozhatunk olyan startupokkal, amelyeket eredeti, innovatív ötletük repített az IT fellegvárába. Viszont tévedés lenne azt gondolni, hogy elegendő előállni egy olyan termékkel vagy szolgáltatással, amire korábban még senki sem gondolt. A startupokat megcélzó befektetők naponta százával találkoznak a következő Spotifyként vagy Snapchatként leírt alkalmazások ötletével, meglévő prototípus nélkül azonban jellemzően nem támogatják a projekteket. A Technopolis Innovation Center (TIC) évente 10 magyar céget vihet ki a világ egyik leghíresebb inkubátorházába, amely a fent leírt szakadék áthidalásában segít a startupoknak. A vs.hu ennek kapcsán készített interjút Varga Gáborral, a TIC vezetőjével.

A Plug and Play TechCenter inkubátorház három hónapos program keretében nyújt segítséget a startupoknak, hogy esélyük legyen a már befutott vállalkozások növekedési pályájára lépni. Bevezeti őket a Szilícium-völgy sajátosságaiba, megismerteti őket a befektetési, adózási, jogi és termékfejlesztési tudnivalókkal, és egy mentorprogram keretében segít felépíteni a céget, hogy az komolyabb esélyekkel induljon az amerikai és a világpiacon. Emellett a (leendő) versenytársak szemtől szembeni megismerésére is lehetőségük nyílik. A program eredményessége leginkább maguktól a startupoktól függ. A három hónap természetesen nem elég arra, hogy a vállalkozás piacvezető szerephez jusson, de csak akkor érdemes sokat várni a programtól, ha a cég alapítói a mentor keze alatt elegendő munkával járulnak hozzá a saját sikerükhöz megvalósításához.

Az inkubátorház értékes nagyvállalati kapcsolatai révén is segíteni tudja a vállalkozásokat. A Szilícium-völgyben gyakoriak az olyan szakmai meetupok, amelyeken az adott területen működő nagyvállalatok is részt vesznek. Ezen felül a startupok a Plug and Play saját nagyvállalati partnerhálózatába is bekerülhetnek, így pedig akár arra is lehetőség nyílik, hogy a cég közvetlenül a potenciális ügyféltől kapjon megkeresést egy technológia vagy termék kapcsán. A lehetőség rendkívül értékes, ugyanis többek között olyan nevek szerepelnek a hálózatban, mint a Volkswagen, a Mercedes, a Deutsche Bank, a Citibank, az Airbus, a Johnson & Johnson, a Bosch, a Panasonic vagy a Samsung.

A három hónapos időszak végén a Plug and Play rendez egy EXPO-t, amelyen a kiállítási lehetőség mellett a kiválasztott startupok akár 500–600 befektető és nagyvállalati képviselő előtt prezentálhatják terméküket. Jelenleg az Internet of Things (Dolgok Internete), a pénzügyi technológia, az egészségügy és a média területe tartozik a legnépszerűbb célpiacok közé. Az igazán innovatív termékek azonban bármelyik szektorban keresettek, a lényeg, hogy hi-tech termékről legyen szó.

A bekerülés egyik előfeltétele, hogy a vállalkozás már rendelkezzen termékkel vagy tesztelt prototípussal, de tovább emeli az esélyeket, ha már valamilyen szakmai versenyen is megmérettette magát. Fontos továbbá, hogy a cég rendelkezzen az induláshoz szükséges tőkével, illetve, hogy a kint töltött három hónapot, majd a visszatérést követő 6–10 hónapot is finanszírozni tudja. A visszatérés után ugyanis ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a kint tanultak és a kapcsolatrendszer beépüljenek a vállalkozás működésébe, és kifejtsék pozitív hatásukat.

Mielőtt a startup kijuthatna a neves inkubátorházba, a Plug and Play TechCentert Magyarországon kizárólagosan képviselő TIC szakembereivel való beszélgetés jelenti a legelső szűrőpontot. Varga Gábor elmondása szerint ők többek között arra kíváncsiak, hogy a vállalkozók hogyan mutatják be a cégüket, hogyan kommunikálnak, hogyan írják le a terméküket, szolgáltatásukat, milyen hátterük van, illetve hogy milyen céljaik vannak. Lényegében azokra a kérdésekre várnak válaszokat, amelyeket egy befektető is feltenne, mielőtt tőkét adna az elsőre ígéretesnek tűnő termék fejlesztésére, piacosítására. A szakértők emellett azt is figyelik, hogyan reagál az alapító a visszajelzésekre, felvetésekre, javaslatokra.

Magyar vállalkozások a Plug and Play TechCenterben

Sajnos kevés magyar vállalkozás jut ki, épp a tőke hiánya miatt. A TIC évente 10 magyar vállalkozást vihet ki az inkubátorházba, eddig azonban ennél jóval kevesebb cég jutott be a programba. Varga Gábor elmondta, hogy eddig kb. 70–100 cég anyagát nézték át, ebből 50–60-nal ültek le beszélgetni, és csupán 25–30 találkozott a Plug and Play képviselőivel egy megbeszélés erejéig. Összehasonlításképp, az inkubátorház évente 8–10 ezer céget vizsgál meg.

Varga Gábor hangsúlyozta, hogy a Plug and Play elsősorban a piaci versenyben való megmérettetést helyezi a fókuszba, így épp azokra a hiányosságokra kínál megoldást, amelyekkel számos magyar startup is küzd.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A TIC tapasztalatai szerint is a magyarországi startupokban szakmailag felkészült, kreatív mérnökök és fejlesztők dolgoznak, de az üzletfejlesztés és a termék piacra vitele terén segítségre szorulnak. Ezzel szemben az USA-ban a vállalkozáshoz szorosan hozzátartozik az üzleti gondolkodás. Fontos különbség továbbá, hogy míg az Egyesült Államokban az indulás kezdeti lépéseinek (pl. prototípus elkészítése) finanszírozásában sokat tudnak segíteni a barátok és a család, addig Magyarországon jellemzően nem adottak ezek az anyagi feltételek, itt a cégek már az ötletfázisban is külső finanszírozási forrásokat kénytelenek keresni.

Itthon már az is sikernek számít, ha már ebben a fázisban is sikerül összegyűjteni a tervezett összeget, pedig ekkor még nem áll a befektető rendelkezésére elegendő információ ahhoz, hogy megállapítsa egy projektről, hogy egyáltalán valóban életképes-e. Ezzel szemben a tengerentúlon akkor mondhatja el magáról egy cég, hogy sikeres, ha már a kész termékét is el tudja adni. A Plug and Play kimondottan ehhez a lépéshez segíti hozzá a vállalkozást, nem a termékfejlesztéshez. Ideális esetben már létezik a termék, legalább béta verzióban elérhető a piacon, és már rendelkezésre állnak felhasználói tapasztalatok, eladási mutatók.

Mi a megoldás a nemzetközi célokat kitűző hazai vállalkozások számára?

A hazai helyzet javítására lehet járható út a tőkepiac szélesítése, olyan tőkealapok, befektetők megjelenése, amelyek a piac által nem vagy csak részben lefedett összeghatárokban és fázisokban fektetnének be. Nem kell túl messzire mennünk, ha egy sikersztorit szeretnénk felhozni példaként. A miskolci Mobilengine Kft. számára itthon a Széchenyi Tőkealap tőkekonstrukciója és feltételrendszere volt az egyetlen finanszírozási forma, amely megoldást jelentett a korai fázisú cég nemzetközi piacra lépésében. A cég azóta túl van egy második lépcsős befektetésen, és Bostonba helyezte át székhelyét.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a hazai piacon számos olyan ígéretes vállalkozás próbál újabb piacokra betörni, amely nehézségekbe ütközik, ha a növekedési üteméhez igazított feltételekkel kínált, hazai tőkefinanszírozási lehetőséget szeretne találni. Az SZTA 2011-es megalapítása előtt a spektrum még szűkebb volt, ma már viszont legalább 85 különböző méretű és növekedési fázisú vállalkozás visszajelzései alapján mondhatjuk el, hogy az Alap működése hiánypótló a magyar tőkepiacon.