2017-10-16 - SZÉCHENYI TŐKEALAP-KEZELŐ - Piaci hírek

Hamarosan Kína lehet a világ startup nagyhatalma?

Egyre veszítenek globális dominanciájukból az amerikai startup óriások, pontosabban az egymilliárd dollárnál is többre értékelt unikornisok. Az ázsiai – leginkább kínai – cégek gyarapodása megállíthatatlan, ma már mindien negyedik nagy értékű startup kínai székhelyű, emellett India és Dél-Korea is egyre jobban teljesít a versenyben. Világszerte ma már 214 olyan startup vállalat működik, amely a befektetői értékelések alapján elérte vagy meghaladta az egymilliárdos cégértéket, vagyis megkapta az „unikornis” besorolást. Az Egyesült Államokban több mint 100 unikornis cég működik, 42 startup óriás pedig kínai és indiai bejegyzésű. A számokból látható, hogy egyelőre még mindig az Egyesült Államok, azon belül is leginkább a Szilícium-völgy cégei között képviselteti magát a legtöbb unikornis. A CB Insights adatai szerint viszont az ázsiai cégek egyre gyorsabban zárkóznak fel nyugati társaikhoz, az amerikai vállalatok pedig egyre csak visszaszorulnak a nemzetközi piacon. Hamarosan Kína lehet a világ startup nagyhatalma? Ahogy az ábrán is jól látszik, míg 2013-ban az amerikai cégek a világ unikornis értékű startupjainak 73 százalékát tették ki, addig 2017-re ez a szám 43 százalékra csökkent. Tehát míg négy éve a globális piac közel háromnegyedét uralták az amerikai óriások, mára Ázsia és Európa közösen felülkerekedtek a tengerentúli versenytársaikon. Ha viszont ketté vesszük Eurázsiát, az európaiak már közel sem lehetnek büszkék pozíciójukra, sem kontinensként, sem az egyes országok szintjén. Hamarosan Kína lehet a világ startup nagyhatalma? Látványos a diagramon a kínai unikornisok többsége. A nem amerikai, nagy értékű startupok 52 százaléka a távol-keleti országból ered. A következő ország, India, mindössze 9 százalékkal képviselteti magát, az első európai országok, az Egyesült Királyság pedig csak ezután jönnek, 8 és 4 százalékkal. Kína tehát az élmezőnyben képviselteti magát unikornisaival, ráadásul a tíz legmagasabbra értékelt nem amerikai startup közül hét kínai. A maradék három cégből kettő indiai eredetű, és egy európai startup szerepel a top tízben, a svéd Spotify. Mi az oka az amerikai fejlődés lassulásának? Ahogy arról már korábban írtunk, az elmúlt évtizedben nem tűnt fel a horizonton olyan technológiai startup, mint például a 13 éves Facebook, vagyis amely egy ötletből a világot megváltoztató nagyvállalattá nőtte volna ki magát. Vivek Wadhwa, az Egyesült Államokban élő akadémikus és technológiai befektető egyik cikkében arról ír, hogy míg évtizedeken át a Szilícium-völgy számított a technológiai innovációk globális központjának, addigra ma már decentralizálttá vált a piac. Korábban az Egyesült Államok nívós egyetemei örömmel hívták meg a külföldi zseniket, dolgozói vízumot biztosítva nekik, mára azonban nehezebbé vált az állandó tartózkodási jog megszerzése, ráadásul a kevés helyre többszörös túljelentkezés tapasztalható. Emellett sok tudós, aki Amerikában tanult, az ország elhagyására kényszerült az emigrációs politika szigorúsága miatt. Ők most a kínai és indiai topvállalatok, kutatólaborok vezetői. Az ázsiai befektetők számára már nem annyira kedvező az államokban befektetni, hiszen odahaza sokkal jobb lehetőségek és nagyobb piac várja őket. A jelentős innovációk már a startapuk között zajlanak Korábban attól tarthattunk, a nagyvállalatok elszipkázzák a szakembereket a kicsiktől, vagy eleve felvásárolják a fejlesztő kiscégeket, ma inkább fordított tendencia figyelhető meg. Sokan hagyják ott nagyvállalati pozíciójukat, hogy saját vállalkozást indítsanak, ahol egy kisebb csapat és sokszor külső befektetők segítségével valósítják meg újító ötleteiket. Ha a csapat elég szorgalmas, ügyes és szerencsés, az alapötlet elég erős, megvan a kellő elszántság és piacismeret, illetve a befektetőket is sorban meg tudja győzni, akár pár éven belül milliárddolláros értékűre nőheti ki magát a startup.  Mivel a gyors növekedés elengedhetetlen kelléke a globális gondolkodás, a nemzetközi jelenlét, a sikert elsősorban nem a földrajzi hely határozza meg. Az viszont nagy előnyt jelent, ha a helyi cég számára csak a hazai piac (pl. USA, Kína) is akkora, mint például egy magyar cégnek egész Európa heterogén piacokkal és nem egységes szabályozási környezettel.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Mi a helyzet Magyarországon? Magyar cég egyelőre még nem képviselteti magát az unikornisok között, de hazánkban is szép számmal akadnak ígéretes startupok. A Startup Ranking szerint a prezentációkészítő szoftveréről elhíresült budapesti Prezi a világ internetes startupjainak rangsorában a 9. helyet foglalja el, értéke meghaladja a több mint százmillió dollárt. A listán a Prezit Magyarországról a LogMeIn követi a 116. helyen, tőlük kissé jobban lemaradva pedig olyan ismert márkákkal találkozhatunk, mint a Nosalty, a Moly és a Netpincér. Bár egyre több az ígéretes startup indul el Magyarországról, ér el helyezéseket nemzetközi versenyeken és jut el a második-harmadik körös befektetésekig, az egymilliárd dolláros határ egyelőre nagyon távolinak tűnik. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyetlen startuppernek sem érdemes úgy elkezdenie a vállalkozói életet, hogy ennek a célnak az azonnali elérése lebeg a szeme előtt. Az egymilliárd dolláros szint eléréséhez előbb az első tízmillió, majd az első százmillió dolláros határt kell elérni kemény munkával. Csak utána érdemes az unikornislét után vágyakozni.