2019-11-14 - SZÉCHENYI TŐKEALAP-KEZELŐ - Szakmai témák

Az európai magántőkepiac jövőképe

A kockázati- és magántőke befektetések az elmúlt pár év távlatában egyre fontosabb szerepet töltenek be az európai gazdaságban, különösen a kis- és középvállalkozások életében: a befektetési láz egyebek között abban is jelentős segítséget nyújtott, hogy a válságot követően újra rugalmas legyen a gazdaság. Bejegyzésünkben körbejárjuk, milyen prioritások mentén tölti be jelenlegi szerepét a magántőke, mint finanszírozási forma az európai gazdaságban, illetve hogy mire számíthat a szféra a következő években.

A tőkebefektetés számokban, minőségben

Európa vállalkozásainak nagy része a magántőke befektetést preferálja a tőkepiaci jelenlét helyett: az induló startupokra ugyanúgy igaz ez, mint a nagy múltra visszatekintő, stabil vállalatokra. Egy korábbi bejegyzésünkben részletesen taglaltuk a két finanszírozási forma közti különbséget, a magántőke befektetések Európai Unión belüli mutatói azonban önmagukért beszélnek. Az Invest Europe a magántőke, mint az európai gazdasági növekedés egyik hajtómotorjának prioritásait összegző, 2019 és 2024 közötti időszakra előretekintő elemzéséből kiderül: a 2014 és 2018 között befektetések 300 milliárd eurót tettek ki és mintegy 25.000 vállalatot érintettek.

A hatás nem csak a számokban érhető tetten: amellett, hogy támogatják a gazdasági növekedést, a hosszú távú befektetések elősegítik a vállalatok fenntartható fejlődését is. A szélesebb körű előnyök is észrevehetők, hiszen azzal, hogy a magántőke kulcsszerepet vállal a gazdaság fellendülésében, a befektetők, az intézmények munkavállalói és a gazdaság egyéb szereplői számára is jelentős értékteremtéssel bír. Az Invest Europe elemzése 3 irányt nevez meg, mint a 2024-ig terjedő időszak fő csapásvonalai.

Védőháló a vállalatok számára

Bár az európai gazdasági növekedés évek óta stabil, kockázatok mindig akadnak. A magántőke befektetők az innováció, a vállalatok működését érintő fejlesztések és a hosszú távú növekedés iránti elkötelezettséggel továbbra is kritikus szerepet játszanak az európai vállalatok potenciáljának teljes mértékű kiaknázásában, ezzel megtámogatva a gazdaságot.

Gyakran előfordul az is, amikor egy-egy vállalat fennmaradása, vagy egy esetleges létszámbeli leépítés elkerülése a tét. Ilyen esetekben a magánbefektetések mentőövként nyújtanak kiutat a krízisben lévő vállalatok számára. Ahhoz, hogy ezek a lehetőségek a gyakorlatban is megállják a helyüket, egy minél kiegyensúlyozottabb, mindenre kiterjedő szabályozási és adózási keretrendszerre van szükség, amely támogató környezetet biztosít a befektetések számára.

A befektetések áramlásának fenntartása

Az elmúlt években az Európai Unió rendkívül vonzó befektetési célpont lett, többek között a tőkepiaci unió tevékenységének köszönhetően, amely a tőkepiacokat, kibocsátókat és befektetőket érintő intézkedések széles skálájával segíti a befektetések szabad áramlását és ezzel együtt a gazdasági növekedést. A kezdeményezés különösen nagy hangsúlyt fektet a magántőke befektetések szempontjából is kulcsfontosságú, határokon átívelő tőkeáramlások támogatására, többek között azzal, hogy védelmet nyújt a befektetők számára a kettős adóztatás elkerülése érdekében.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az EU-n kívülről érkező befektetések mértéke az utóbbi években növekvő tendenciát mutatott, 2014 és 2018 között nagyjából 20 milliárd eurót tett ki. Azért, hogy ez a tendencia folytatódjon, törekedni kell a különböző biztosítékok, például az átvilágítási folyamatok és a nyitott, ösztönző befektetési környezet kialakítása közötti egyensúlyra. Ennek fontos része egy élénk IPO (Initial Public Offering) ökoszisztéma létrehozása: amellett, hogy további diverzifikációt biztosít a finanszírozási formákat tekintve, az elsődleges részvénykibocsátás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a magánkézben lévő vállalatok a következő szintre léphessenek, ezért fontos, hogy az eljárás minél inkább jelen legyen a köztudatban.

A fenntartható befektetések térhódítása

A nyugdíjpénztárak, biztosítók és bankok jellemzően a fenntartható, hosszú távú befektetési lehetőségeket keresik. Ez a hitvallás egybevág a magánbefektetői piac motivációival: míg előbbi csoport így tud megfelelni a követelményeknek, a befektetők csoportjának kellő idő áll rendelkezésre megfontolni a befektetéseket, és a későbbiek során megfelelő mértékben felügyelni a portfóliócégek életét, fejlődését. Ugyanakkor fontos, hogy Európa a bankári alapelveket szem előtt tartó kockázatkezelés mellett arra is ügyeljen, hogy az intézményi befektetők tőkekövetelményei ne korlátozzák a magánbefektetők mozgásterét.

A szabályozásokat tekintve is érdemes minél inkább külön választani a lakossági befektetőket a magánbefektetői szféra egyéb szereplőitől: előbbiek nem feltétlenül felelnek meg minden szabályozásnak, ugyanakkor befektetéseik számottevő értéket képviselnek a tőkeinjekcióra váró vállalatok számára. Szintén lényeges aspektus a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatvezetési (ESG) szempontok szerint értelmezett működése, hiszen napjainkban ezek az elvek egyre inkább kihatnak a vállalati fejlődésre, legyen szó a pénzügyi növekedésről, a megtakarítások mértékéről, a profitabilitásról, vagy a befektetői kapcsolatok és az általános megítélés minőségéről.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő számos módon támogatja a hazai tőkeáramlást. Míg a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap a magyar kis- és középvállalkozások nemzetközi, határokon átívelő együttműködéseinek támogatására szolgál, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap pedig a tőzsdére lépés költségeinek fedezésére kínál alternatívát az arra érett vállalatok számára, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap a cégek növekedését segíti elő, tőkeinjekcióval és üzleti-pénzügyi tanácsadással egyaránt. Magyarország iparfejlesztési stratégiáját, az Irinyi Terv legfőbb céljait az Irinyi Kockázati Tőkealapok támogatják az ipar 4.0-hoz szorosan fűződő ipari hatékonysági fejlesztések, valamint a digitalizációs törekvések finanszírozása révén.