2019-01-04 - Széchenyi Tőkealap-kezelő - Szakmai témák

Átfogó kutatás a családi vállalkozásokról

Fontos gazdasági szerepet töltenek be a családi vállalkozások hazánkban, ennek ellenére azonban sok a bizonytalanság a vállalkozások ezen formája körül. Számos elképzelés kering a köztudatban: általában a felelősebb, hosszabb távon gondolkodó működésről vagy éppen a jobb munkaerő-megtartó képességről hallhatunk a családi tulajdonban lévő vállalatok esetében. Az első hazai, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Budapest LAB jóvoltából végzett kutatás azonban nem támasztja alá ezeket a jelenségeket, megmutatja viszont, hogy a növekedés és versenyképesség érdekében mennyire fontos valódi stratégiát kialakítani ezeknél a cégeknél. Ezeknek a cégeknek a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. öt alappal segít, hogy az elmúlt évtizedek befektetése a jövő generációjának is kamatozzon.

Magyarországon azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatottság közel felét adó kis- és középvállalkozói szektort jelentősen meghatározza ez a vállalkozási típus. De mit jelent pontosan a családi vállalkozás, és hogyan különböztethetjük meg a kkv-któl?

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Budapest LAB 2017 nyarán egy kutatási programot indított azzal a céllal, hogy feltárja a családi vállalkozások jellemzőit és az előttük álló kihívásokat. A felmérés során a kutatócsoport maga is mérlegelt 56 korábbi vizsgálatból származó, családi vállalkozásokat leíró definíciót, ezekből 12-őt használtak fel a magyar családi vállalkozások számának becslése során. Azért fontos ennyi különböző meghatározást számba venni, mert a különböző kritériumok alapján vizsgálva akár tízezres különbségek is lehetnek a becsült számban, egyesek szerint alig 10 000, mások alapján közel 50 000 családi vállalkozást is azonosíthatunk a magyar gazdaságban.

A kutatócsoport a vizsgálatok nyomán egy saját meghatározást is kialakított, amely a magyar sajátosságokat figyelembe véve tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban megszokott elemeket, azaz a tulajdonviszonyok struktúráját, illetve a családtagoknak a napi cégműködésre és a vállalat stratégiai elképzeléseire gyakorolt fontos hatását. Azokat a cégeket tekintik ennek nyomán családi vállalkozásnak, akik vagy magukat annak definiálják, vagy amennyiben a cég legalább 50%-ban családi tulajdonú és a család kiveszi a részét a vállalkozás irányításában, vagy a családtagok alkalmazottként részt vesznek a működésben, illetve, ha a vezetést és a tulajdont is legalább részben a családon belül tervezik átadni. Ennek mentén úgy becsülhető, hogy a hazai kkv-k körülbelül 58%-a családi cég, azaz nagyjából 29 500 ilyen vállalkozásról beszélhetünk hazánkban.  Érdemes azonban tudni, hogy a felmérésben nem vettek részt a legkisebb vállalkozások, ugyanis azokat a három főnél többet foglalkoztató cégeket vették górcső alá, akik legalább 50 millió forintos árbevételt számolhatnak.

A cégek összetételével kapcsolatban azt láthatjuk, hogy elsősorban a szűk család jelenik meg annak ellenére, hogy a nemzetközi családi vállalatok esetében akár kiterjedt rokoni hálóról (testvérekről, unokatestvérekről, menyekről és vejekről) is beszélhetünk. Leggyakrabban a házaspárok közös munkájáról van szó, jelentős részben a tulajdonos, ügyvezető (61,6%) mellett annak házastársa, (36,7%), gyermekei (32,8%) vesznek részt munkavállalóként a cég életében, az ennél távolabbi rokonok jelenléte alacsony.

Ahogy a bevezetőben említettünk, a családi vállalkozásokat övezi egyfajta romantika a köztudatban, sokféle előnyt tulajdonítanak ennek a működési formának, nevezetesen a hosszú távú gondolkodást és a kiemelkedően jó munkaerő-megtartó képességet. A kutatás azonban nem validálta ezeket a különbségeket, a családi vállalkozások működése sokkal kevésbé elkülöníthető a kis –és középvállalatokétól, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Ez főként abból fakadhat, hogy a családi vállalkozások zöme a rendszerváltást követő években került alapításra, azaz pár évtizedes működés áll legtöbbük mögött. Ennyi idő alatt még nem alakultak ki az egyébként Nyugat-Európában észrevehető jellemzők, azaz nem érvényesülhetett annyira erősen a tulajdonosi összetétel hatása a működésben, így a fő hatást valójában a környezet és az iparági sajátosságok gyakorolják. Így sem innováció, sem felelősségvállalás tekintetében nem találtak szignifikáns különbségeket a családi vállalkozások javára. Valamivel diverzifikáltabb az innovációs törekvések palettája ezeknél a cégeknél, harmaduk a szervezeti működésben, másik harmaduk pedig termékükkel, szolgáltatásukkal kapcsolatban fókuszáltak az újításra.

Igazi minőségi különbséget azoknál a családi vállalkozásoknál fedezhetünk fel, akik már túl vannak az első generációváltáson. Szignifikáns összefüggés van a családi vállalkozások többgenerációssá válása és a növekedési pálya között: a többgenerációs családi cégek az alkalmazotti létszám, mind az árbevétel tekintetében fejlettebbek azoknál a társaiknál, ahol még az eredeti tulajdonosi struktúra áll fenn. Az eredmények értelmezése szerint az utódváltás sikeres levezénylése megkövetel egyfajta tudatosságot és stratégiai gondolkodást a vállalkozás részéről, ezért e folyamat során a vállalkozás érettebbé válik, és a gazdaság egyedi jellemzőket felmutató szereplőivé növekednek.

Az utódlás akadályát sikeresen leküzdő cégek aránya azonban igen alacsony: a becslések szerint nagyjából 2800 olyan cég van, ahol a folyamat már lezajlott, vagy öt éven belül esedékes. Érdekes eredmény ezzel kapcsolatban az, hogy a mintában található egy- és többgenerációs cégek alapítási éve nem különbözik számottevően, átlagosan két év eltérést találhatunk – ebből pedig arra következtethetünk, hogy ahol volt szándék a vezetés átadására, ott már ez a cég fennállásának körülbelül 20. évében megtörtént.

Sokan tehát nem foglalkoznak a generációváltás kérdésével, pedig hamarosan abba a szakaszba érnek ezek a cégek, ahol az elsőgenerációs alapítók, vezetők és tulajdonosok mostanában érik el – vagy akár hagyják maguk mögött – a nyugdíjas korhatárt. A tudatosság és az előregondolkodás azért is nagyon fontos, mert a vezetés átadása valóban nagy kihívásnak bizonyul, amelyet sok vállalkozás nem él túl.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A családi vállalkozások átörökítéséről, az ezzel kapcsolatos csapdákról és megoldásokról írt bejegyzésünk itt olvasható.  A váltás azért is ennyire kényes folyamat, mert ezek a cégek 20-025 évig egy-egy vezető vagy gárda irányításával működtek, folyamataik ezért igen rugalmatlanok, nehezen alakíthatók, emellett pedig nehezen átadhatóak is. Érdemes időben számba venni a különböző lehetséges megoldásokat, hiszen – ahogy ezt az eredményekből is láthatjuk – a vállalkozás életében ez valódi növekedésre, szintlépésre adhat lehetőséget.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő által kezelt Alapok portfóliócégei között számos családi vállalkozást találhatunk. A fentebb részletezett kihívások terén a tőke mellett ugyanis értékes segítséget jelenthet a társtulajdonos jelenléte is, aki a szakmai tapasztalata révén mind pénzügyi, mind üzleti tanácsaival felkészíti a cégvezetőket a kilépést követő időszakra.

Forrás: Világgazdaság