2013-06-27 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. -

A bővülés finanszírozása volt 2012 kihívása a működő kkv-k számára

Széchenyi Tőkealap - a vállalkozások fő kihívása 2012-ben a növekedés finanszírozása volt Az elmúlt év adatsorai azt mutatják, hogy a Széchenyi Tőkealap befektetési portfóliójába tartozó cégek több mint fele növelni volt képes árbevételét 2012-ben. A cégek nagyobb része beruházásai miatt magasabb költségekkel működött, azonban a cégek harmada még így is növelni tudta eredményét, a portfóliócégek 75 százalékánál pedig a foglalkoztatás is bővült. A cégek közel 80 százalékánál a hazai piacbővítés, illetve az ehhez szükséges kapacitásbővítés pénzügyi hátterének biztosítása teremtett igényt a forrásbevonásra.

A legnagyobb kihívást az elmúlt évben az SZTA által feltőkésített vállalkozások esetében a stabil működéshez szükséges egyéb finanszírozási források előteremtése jelentette. A tőkehelyzet megerősítése e területen egyrészt közvetlenül tudott segíteni, másrészt a cég tőke-hitel mutatóit javítva növelte a vállalkozás hitelképességét. A portfóliócégek közel negyedének a piaci igények hirtelen megugrása, míg egy másik negyedének a piaci igények hirtelen lecsökkenése jelentett komoly kihívást. Voltak ugyanis szektorok, melyekben a hazai kis- és középvállalkozások beszállítóként saját bőrükön érezték meg a tervezett fejlesztések elhalasztását.

Bár az Alap elsősorban a hagyományos iparágakban keresi befektetési célpontjait, a vállalkozások közel 70 százalékánál fontos szerep jutott az innovációnak. Egyrészt, a cégek a belső fejlesztések révén új szolgáltatással, termékkel, vagy gyártási eljárással jelentek meg, ezzel megteremtve a lehetőséget aktivitásuk és árbevételük későbbi bővítésére. Másrészt, az SZTA néhány kifejezetten innovációs fókuszú szegmensben működő cégben is kisebbségi befektetővé vált – olyanokban, amelyek számára a csekély összegű tőkejuttatás volt az optimális megoldás.

A tőke felhasználása szempontjából az elmúlt évben kiemelt szerepet kapott a hazai piacbővítés, illetve az ehhez szükséges kapacitásbővítés pénzügyi hátterének biztosítása – a cégek közel 80 százalékánál eleve ez teremtette meg a forrásbevonás igényét. A cégek több mint felénél a kínálat bővítése került a középpontba. Bár az SZTA nem „exportra termelő” vállalkozásokra koncentrál, a cégek negyedénél a tőkebevonás a külpiacra történő kilépést is sikerrel támogatta.

A cégek nagyobb része a tervezett és megvalósított beruházások miatt magasabb költséghányaddal működött, azonban a cégek harmada még így is növelni tudta eredményét. Kiemelten fontos szempont a foglalkoztatás ösztönzése, e téren már az első évben is jelentős eredményt tudtak elérni a portfóliócégek, hiszen a vállalkozások 75 százalékánál bővült a közvetlen és közvetett munkavállalói létszám.

Mivel az egy befektetésre jutó tőkelimit az EU engedélye alapján bevezetett új SZTA-termékek révén mostantól már a 220 millió forintot is elérheti, idén tovább bővült az a vállalkozási kör, amelynek az Alap a jövőben partnere lehet. További változás, hogy a kisebb összegű tőkebefektetés esetén a következő két évben 5 főt foglalkoztató vállalkozások számára is elérhető a befektetési konstrukció. Az SZTA a rendelkezésre álló, de még le nem kötött, mintegy 10 milliárd forintos forrását a hét magyarországi régióban egyenlő arányban kívánja kihelyezni a következő bő két évben.